Valóban a napenergia a legjobb választás, vagy túl sok a hátulütője?

Az elektromosság használata sok kritikát kap, mióta ténylegesen nagytételben próbálunk rá átállni. Példának okáért az autózásban ma már látszódik, hogy az, hogy e-autókkal közlekedünk, még nagyon kevés. Az energia termelését is zöld módon kell megoldani – sőt, az akkumulátorgyártás jelentette terheléssel sem ártana kezdeni valamit -, hiszen addig csak egyik kezünkkel adunk, a másikkal elveszünk.

Szél és nap

A megújuló források közül a két leginkább ígéretes a szél és a napenergia. Ezeket lehet a leginkább kihasználni úgy, hogy az a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon. Ehhez persze a telepítésnél sok dolgot szem előtt kell tartani, olyanokat is, amikre nem is gondolnánk.

kép:greentechmedia.com

Jelenleg Európa szempontjából a szél a legígéretesebb lehetőség, ezt a kapacitás növeli a leginkább az öreg kontinens. De természetesen a Nap energiáját is hasznosítjuk, de ezzel kapcsolatban van egy jellemzően felmerülő kérdés, amit érdemes mielőbb tisztázni: a napelemek nem veszik el a helyet a növények – köztük a hasznon növények elől?

Területi kérdések

A kérdés felvetése jogos, elvégre lépten - nyomon olvashatjuk, hogy mekkora területeket hódít el az ember a természettől csak azért, hogy azon növénytermesztést végezzen. Jelenleg a Föld közel 40%-án folyik mezőgazdasági termelés, ami már önmagában is döbbenetesen nagy szám, de ehhez az is hozzátartozik, hogy itt nem csak élelmiszernövényekről van szó. A pálmaolaj, a gumifa, vagy hasonló növények esetében is szükséges a terület amellett, hogy nem, vagy nem közvetlenül fogyasztjuk el őket.

A Nap energiájának hasznosítása egy igazán kifizetődő dolog. Sokszor olvashattunk, hogy a Földre érkező napenergia egyetlen nap alatt termelne annyi elektromosságot, mely az egész bolygónak elegendő lenne egy teljes évszázadra. Tekintve, hogy 168519 TWh, ez azért nem kis teljesítmény. Azonban ezt a beérkező energiát egyelőre messze nem tudjuk teljes egészében kihasználni. Részint azért, mert nincs hozzá elegendő kapacitás kiépítve, részint azért, mert a napelemek hatásfoka még a 40%-ot sem éri el, nemhogy 100%-os kihasználás mellett üzemeljenek.

Jelenleg ahhoz, hogy a bolygónk energiafelhasználást fedezni legyünk képesek 220 ezer négyzetkilométernyi területet kellene lefedni napelemekkel. Ez kicsit több, mint két Magyarország, vagyis közel sem akkora terület, mint elsőre gondolnánk. Összehasonlításul: a mezőgazdaság 40%-nyi szárazföldet foglal el, az éves teljes energiaszükséglet napelemes megtermeléséhez a szárazföldi területek 0,35%-ra lenne szükség, vagyis a növénytermesztés egy icipicit sem befolyásolná a dolog.

kép:t2conline.com

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a növények számára kellenek bizonyos feltételek, melyek megléte teszi lehetővé, hogy a növény megéljen. A napelemeknek erre nincsen szüksége, vagyis olyan területeken is lehet őket telepíteni, ahol a növényeknek igazából esélye sincs. Erre alkalmasak lehetnek például a sivatagok, ahol igazán csak a homok jelent gondot (bár itt is érdemes szigetesen elhelyezni a telepeket, hiszen a sivatagnak is van ökoszisztémája, melyet szigorúan védeni kell!). Hogy elég lenne-e a hely? Csak a Szahara területe 9200000 négyzetkilométer, vagyis a hely bőven elegendő lenne.

lead kép:en.stonkcash.com