Május 25. Szombat, Orbán

Nem mind veszett, ami a kertben kuporog…

null

Mostanában egyre többször találkozhatunk rókákkal, még akkor is, ha nem közvetlenül az erdő mellett élünk. A városok utcáin is kóborolnak, és első gondolatunk, hogy biztosan veszett az állat.

A hazai rókák rendben vannak

Itthon a rókák vakcinázása 1992 óta megoldott, ennek köszönhetően pedig a veszettség ellen az állomány 75%-a védett. Mivel a vakcina kihelyezése elsősorban a lakott területek környékén történik – és persze más területeken is –, így igen kicsi az esélye annak, hogy veszett rókával találkozzunk a falvakban vagy a városokban.

kép:arlington-tx.gov

Ez persze nem jelenti azt, hogy ha rókát látunk, akkor oda kell hozzá szaladni, és megsimogatni. A veszettség egyik jele, hogy az állat nem fél, nem menekül el, sőt, simogatni is hagyja magát. Sajnos azonban a betegség tombolásban mutatkozik meg, melyet az állat rendszerint kutyákon „vezet le",vagyis azokkal keveredik harcba. Ez azonban a kutyákra is veszélyes, és az emberekre is, akik a kutyával vannak. Jellemző tünet még a görcs, melynél az állat feje hátra hajlik, és állkapcsát csattogtatja.

Ha ilyen rókával találkozunk, mindenképpen kerüljük el, és értesítsük a hatóságot, akik megteszik a kellő intézkedéseket. A vadon élő húsevők esetében a bénulás nem jellemző, azok vackukba visszahúzódva pusztulnak el a veszettség következtében.

Miért jönnek be olyan sokan.

Ha a rókák 75%-a védve van a veszettség ellen, akkor vajon miért láthatunk egyre többet belőlük az utcán?

Ennek oka banálisan egyszerű. A rókák és ezzel együtt a többi vadon élő állat élettere folyamatosan csökken. Mivel a számukra megmaradt erdő már nem elég ahhoz, hogy élelmet találjanak, így kénytelenek bemerészkedni az emberek lakta területekre, hogy ott keressenek maguknak finom falatokat. Ezért hajlandóak elviselni az ember közelségét, de a lehetőségeikhez mérten elkerülik a találkozást.

kép:richardpeters.typepad.com

Megoldást erre a problémára csak az jelenthet, ha nem csökkentjük tovább az életterüket, illetve természetesen az, ha növeljük azt. az újra erdősítésnek pedig nem kell karitatívnak lennie, hiszen az erdőgazdálkodás is kifizetődő üzlet, nem is beszélve a klímára gyakorolt pozitív hatásairól.

Lead kép:agriculture.vic.gov.au