Sok olyan területe van az életünknek, ahol az innovációk igazán apróságnak tűnnek, de ezzel együtt sokat számíthatnak a környezetvédelemnek. Ilyen az egészségügy is, hiszen itt maximum a csomagolások miatt szokták felemelni a hangjukat a természetvédők.
Pedig ezen felül is vannak olyan részletek, amik már megérettek a változtatásra. Éppen így gondolták ezt a Wilhelminenspital bécsi kórházban is, ahol a műanyag rögzítőt váltották ki.
Gipsz – műanyag - fa
Maga a gipsz nem egy túlságosan káros anyag, de azért ennél lényegesen környezetbarátabb megoldások is vannak. Tény, hogy a fehér por számláján a pozitív irányba billen a mérleg az újrahasználhatósága miatt, de ez is csak akkor valósítható meg, ha nem az egészségügyben alkalmazzák, itt ugyanis levétele után veszélyes hulladéknak minősül.
kép:wired.com
A gipszet váltották a jóval könnyebb műanyagok, amik a pacienseknek lényeges könnyebbséget jelentettek, azonban a környezetre ez már nem volt igaz. A műanyagokkal a bőr szellőzhetett, könnyebb volt a mozgás és a tisztálkodás is, de mégiscsak műanyagról van szó.
A bécsi körház azonban úgy érezte, megérett az idő arra, hogy fa alapú rögzítő kötéseket alkalmazzanak. A rostos, „biogipsz” egy speciális kályhában felmelegíthető, így igazítani lehet a pacienshez. Ha később korrigálni kell például a duzzanat lelohadása miatt, akkor egyszerűen csak újra fel kell melegíteni.
Járulékosan is jobb
A gipsz felhelyezése problémás, mivel ahhoz kesztyűt és maszkot kell viselnie az egészségügyi személyzetnek. Ráadásul levétele után veszélyes hulladékként az elszállítása és a megsemmisítése is komoly terhet jelent.
kép:primo.com
A biogipsz ezzel szemben nem porol, nem veszélyes a szervezetre belélegezve, így sem kesztyű, sem maszk nem kell a felhelyezéséhez. Ez alapból csökkenti a hulladék mennyiségét, arról nem is beszélve, hogy a fa alapú rögzítő levéve sem lesz veszélyes hulladék, vagyis itt is lényegesen előnyösebb tulajdonságokkal bír, mint elődei.
lead kép:woodcast.com