Az olvadó jég nem csak a vízszint miatt gond!

A globális felmelegedés tényét is tagadják egyesek, annak ellenére, hogy erre nagyon is kézzel fogható bizonyítékok vannak. Sajnos keveset beszélünk egy bizonyos aspektusáról a folyamatnak, amivel pedig komolyan kellene foglalkozni.

Olvadó jégtáblák

Igen, az Antarktisz jegének olvadása központi téma, hiszen látható a fenyegetés, amit a közlekedésre jelent, és a jegesmedvék pusztulása is igen kézzel fogható dolog. De jég és fagyott világ nem csak a sarkoknál van.

kép:science.howstuffworks.com

A tundra területe is állandóan fagyott, legalábbis annak kellene lennie. Hiszen a fagyott talaj, a jég igen nagy mennyiségben zárja magába a széndioxidot, ami logikusan felszabadul, amennyiben a fagy eltűnik. És itt lép be a képbe a globális felmelegedés.

A fagyott részek megőrzése nem lehetséges, ha az átlaghőmérséklet emelkedik. Ahogyan az Antarktiszon, úgy a tundrán is megindul az olvadás, ám míg előbbi hatalmas jéghegyeket enged a vizekbe, utóbbi széndioxid tonnákat enged a levegőbe.

Kevesebb fagy, több növény, vagy nem?

kép:cbsnews.com

Tény, hogy ahogyan a föld fagyottsága a tundrán felenged, úgy a régóta ott várakozó magok is csírázni kezdenek. Ezzel pedig elméletileg ki is váltanák a felszabaduló gázt, hiszen a növények képesek megkötni azt. A tudósok azokban felhívják a figyelmet arra is, hogy az egyensúly így nem tud megvalósulni. Nem csak azért, mert egy kifejlett növény széndioxid – megkötésével szoktak számolni, amihez ugye évek kellenek, hanem azért is, mert a felszabaduló gáz mennyisége messze nagyobb, mint az újonnan növekvő növénytakaró. A felmelegedés pedig a növények magasságában és összetételében is változásokat okozhat, ami tovább bonyolítja az egyébként sem éppen egyszerű egyenletet.

A probléma nagyon is valós, hiszen a felszabaduló gáz megfékezését, vagy kiváltását csak az emberek képesek megtenni, ám ehhez mindenképpen lépni kell, méghozzá hamar.

lead kép:smithsonianmag.com