Május 28. Kedd, Csanád, Emil

Az extrém hőmérsékletváltozás hatása az emberi szervezetre

null

Az éghajlat és az időjárás mindig is hatással volt az egyes korosztályok egészségére, azonban az elmúlt évtizedekben (és a jövőben) átalakuló éghajlati rendszer az emberekben kialakult alkalmazkodó képességet teljesen felborította.

Az eddig ismert rendszerünk megváltozását jól mutatják az egyes szervezetek által közzétett adatok is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a globális átlagos felszíni hőmérséklet 0,74 °C-kal emelkedett a 20. században. A globális tengerszint évente 1,8 mm-el emelkedik 1961 óta és a sarkvidéki tengeri jég csökken 2,7 %-kal évtizedenként. Az óceánvíz egyre savasabbá válik és a szélsőséges időjárási események egyre gyakrabban fordulnak elő. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) előrejelzése alapján az átlaghőmérséklet 5,8 %-kal emelkedhet a 21. század folyamán, amelyeket fokozott rendellenes időjárási események, köztük hőhullámok, áradások és aszályok követhetnek. Ezekhez a változásokhoz való alkalmazkodás és fenntartható fejlődés jelentős kihívást jelent az emberi társadalom számára.

ecmwf.int

Extrém hőmérsékletváltozás hatásai

Hazánkban 2000 óta végeznek klíma-egészségügyi vizsgálatokat, melyek alapján megállapították, hogy a Kárpát-medencében jelenleg a hőmérséklet változása a fő befolyásoló tényező az emberek egészségét tekintve. Az extrém hőmérsékleti események jelentik a legfontosabb egészségi kockázatot.

Az életünk részévé válnak a 40 °C feletti hőmérsékletek. (hitelforum.hu)

A legtöbb, hőséggel összefüggő megbetegedés a hőszabályzó rendszer különböző súlyosságú zavarára vezethető vissza. A hőmérséklet okozta kóros elváltozások alapja a fokozódó szimpatikus reaktivitás, amit a szimpatikus idegrendszer (stressz szabályozásáért felelős rendszer) és a renin-angiotenzin rendszer aktiválódása követ. A renin-angiotenzin rendszer a vértérfogatot és ezen keresztül a vérnyomást szabályozza. Az extrém hőstressz következtében fellépő kiszáradás megváltoztatja a vér viszkozitását (nő a vörösvértestek száma, a vér viszkozitása és a trombocitaszám), ami trombózisképződéshez vezethet. A kockázatot növeli a 2-es típusú cukorbetegek esetében a magas vércukorszint és a gyógyszerek mellékhatásai. Szervezetünk általában 3–12 nap alatt képes alkalmazkodni a nagy meleghez, azonban a szokatlan hőviszonyokhoz történő hosszú távú alkalmazkodás akár évekig is eltarthat.

A legsérülékenyebb alanyok túlzott meleg esetén legfőképp az idősek és a gyermekek, illetve az olyan emberek, akik valamilyen betegségben szenvednek (pl.: cukorbetegek, anyagcsere betegségben szenvedők, demenciában, Alzheimer-kórban szenvedők, vesebetegségben, szív-érrendszeri betegségben szenvedők). Ezeknek a kórképeknek a lefolyását és kezelését az egyre melegedő hőmérséklet befolyásolja, hiszen a betegségek kezelésére kapott számos gyógyszer hatással van a testhőmérsékletre. Egyes vegyületek csökkentik a hőleadást az erek szűkítésével, valamint az izzadtság elválasztásának gátlásával.

A vízhajtó hatású gyógyszerek növelik a napi vizeletmennyiséget. Ennek a negatív oldala lehet a súlyos kiszáradás (ha nem pótoljuk az elvesztett, folyadékmennyiséget). Egyes gyógyszerek pedig testhőmérséklet-növelő hatással is rendelkeznek. A krónikus betegek és általában az időskorúak egyszerre több gyógyszert is szedhetnek. Ezek a gyógyszerek egyenként is negatív hatással lehetnek a testi hőszabályozásra, együttesen azonban nagy óvatosságra intenek.

Az éghajlatváltozás minden lakosságot érinteni fog, de néhányuk sebezhetőbb, mint mások. Korcsoportokat tekintve az idősebbek hőhullámok alatti sérülékenysége jól ismert a fenti okok és az egyéni gondoskodó képesség csökkenése miatt. A legfiatalabbak (0–14 évesek) szintén kockázatnak vannak kitéve. Különösen nagy a kockázat az újszülötteknél, tekintettel a nem megfelelő hőregulációs képességükre és a fokozott folyadékigényre. A várandós anyákat is veszélyeztetett csoportként kell tekinteni a magas hőmérséklet szempontjából, ugyanis a várandósság során bekövetkező hormonális változások miatt könnyen „túlmelegedhetnek”, ami mind az anya, mind a magzat számára kockázatot jelent.

A halálozás és a napi átlaghőmérséklet a fentebb említett okok hatására szoros kapcsolatban áll egymással. A következő ábrán látható országos napi halálozás és hőmérséklet diagramok Magyarországra vonatkoznak 2015., 2016. és 2017. éveket figyelembe véve. 2016-ban a június hónap kiugró értékeket mutatott a hőmérséklet és a halálozás napi értékei terén egyaránt. 2017-re több ilyen kimagasló statisztikai értéket lehetett megfigyelni főleg a nyári hónapokban (júniusban, júliusban és augusztusban). Ez év során három hőségriasztásra került sor, amelyek alatt országosan 620 többlet halálesetet regisztráltak. Tehát ebből következtethető, hogy a hőségtöbblettel rendelkező napok egyértelműen befolyásolják a napi halálozások számát.

Országos napi halálozás és hőmérséklet kapcsolata (2015, 2016, 2017) (Páldy, A, Bobvos, J, Málnási, T., 2018: A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon)

A klímakatasztrófa kiteljesedése komoly indikátora a hőhullámoknak is. Elborzadva szemléljük azokat a híreket, mikor Indiában, Iránban vagy a távol-kelet más országaiban 50°C-os forróságok alakulnak ki. Holott ezekre az extrém magas hőmérsékletekre sajnos idehaza is megvan az esély, ráadásul egyre nagyobb. Hazánk ugyanis gyorsabban melegszik, mint az átlag, vagyis a hőhullámok hatásai és mértéke is jobban érint minket!

lead kép: magyarhirlap.hu