Május 25. Szombat, Orbán

Márciusi népi megfigyelések

null

A meteorológiai tavasz első hónapjához (Böjtmás, Tavaszelő hava) is fűződik jónéhány népi megfigyelés, vegyük most sorra a legismertebbeket! Vajon legközelebb beválnak majd?

Március 9. - Fanni nap: amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz az egész március.

Március 10. - Ildikó napja: ha ezen a napon fagy, akkor még 40 napig számíthatunk hidegre.

Március 12. - Gergely nap: "Gergely megolvasztja Mátyás jegét", ez tehát összekapcsolódik a február 24-i jóslattal (ha ezen az éjszakán fagy, még negyven napig hideg lesz). Ha viszont Gergelymegrázza a szakállát, akkor havazni fog. A csapadék valószínűsége bizonyos mértékben valóban megnő erre a napra, de a szilárd halmazállapot igen ritka. Nagy valószínűséggel a hidegebb és havasabbhegyvidékekenkeletkezhetett ez a népi jóslat, ahol ezen a napon a csapadék még hó formájában hullott.

Március 18, 19 és 21 - Sándor, József és Benedek napja: "Zsákban hozzák a meleget". Az egyik leghíresebb népi jóslat lényegében arról szól, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) megelőzően gyakranjelentős melegedéstörténik az időjárásban. A sokévi tavaszi időjárást megnézve részben igazat kell adnunk ennek a megfigyelésnek, de hozzá kell tenni, hogy ez leginkább Sándor napjára igaz (egyesek szerint Benedek nevét csak arímelés kedvéérttették a mondókába).

Ajövőre vonatkozómagyarázattal is bír ez a mondás: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha viszont borús idő lesz, akkor elhúzódó, lucskos őszre számíthatunk.Benedek napjáhozmég az a népi jóslat is fűződik, hogyha ezen a napon dörög az ég, akkor negyven napig szárazság következik.

Március 25. - Írisz nap: másnéven Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, mert a hagyomány szerint ilyenkor kell a gyümölcsfákat oltani. Ha ilyenkor megszólalnak a békák, akkor még negyven napig hideg lesz. Egy másik hiedelem szerint ha ekkor hideg idő van, akkor a télnek immár vége: "Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője”.


Általánosságban véve márciusra sok olyan népi jóslat született, ami amezőgazdasággal (ültetéssel, gabona- és gyümölcstermesztéssel) kapcsolatos. Régebben az emberek főként mezőgazdaságból éltek, és a rossz idő jelentősen befolyásolta az azévi termést, ezáltal a megélhetést is. A földművesek kénytelenek voltak figyelni az időjárást, sokévi átlagok és időjárásjelentések híján asaját tapasztalataikra, megfigyeléseikretámaszkodtak.

Az időjárás természetesen ma is óriási károkat tehet a termésben -pl. jégverés, késői fagy, belvizes helyzetek, aszály-, viszont napjainkban több eszköz áll rendelkezésünkre, hogy ezt orvosoljuk.

Íme néhány ezek közül:
-Gábor napján (március 24.) kellkáposztátültetni,
-a virágvasárnapi szép idő hasznos agyümölcsfáknak,
-ha nagypénteken esik az eső, akkor "az aföldmívelőknekigen jó",
-ha Húsvét napján esik az eső, akkor Pünkösdig minden vasárnap esik majd, és"változó időket várhatni"(vagyis változékony idő lesz),
-"ha a gólya és a fecske jókor hazajönnek, akkor jószerencsés időtjeleznek", végül pedig:
-"Mennyiködlészen ebben a hónapban,
annyizáporesőlészen a nyárban,
mennyiharmatHúsvét előtt,
annyifagylészen Húsvét után".

Lead kép:Kövesdy Ildiko Fotos