Januári népi megfigyelések

Lássuk, nagyszüleinknek milyen időjárási megfigyelései voltak január hónapra!

Újév napja (január 1.):Már újév napjának időjárása jelez: ha ez az első nap szép, fényes időt hoz, azzal azt jövendöli, jó és bőven termő lesz az év. Ha csillagos az újévi éjszaka, rövid lesz a tél. Hosszú telelésre lehet ellenben számítani, ha az esztendő első reggelén északi, hideg szél fúj.

Vízkereszt (január. 6.):Ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is.

Piroska napja (január 18.):Negyvenes időjósló nap, a mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a fagy).

Ágnes napja (január 21.):„Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”

Vince napja (január 22.):„Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” ill. „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor.

Pál fordulása (január. 29.):Negyvenes napnak számít, azt tartják, hogy az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. A kalendáriumi bölcsesség Vízöntő haváról egyébként úgy vélekedik: ha ködös a január, nedves lesz a tavasz. Ha Pál fordul köddel, az ember meghal döggel. Ha Pál fordul fényvel, az ember meghal éhen. Pál fordulása, ha tiszta, Bőven terem mező, puszta, Ha szeles, jön hadakozás, Ha ködös, embernek sírt ás, ha pedig esős vagy nedves, lesz a kenyér igen kedves.