Hogyan értelmezzük az előrejelzéseket?

7 fokot jeleztetek elő mára, pedig itt 10 fok van!", "5 mm esőt jósoltatok, pedig itt csak 3 mm esett!", "Néha cm-ben, néha pedig mm-ben adjátok meg a csapadékmennyiséget, ez miért van?" Neked is ismerősek ezek a kérdések? Az alábbiakban végigvesszük a válaszokat, és azt, hogy hogyan értelmezd megfelelően az előrejelzéseket!

Az első és talán legelterjedtebb probléma, amivel találkozhatsz, hogy egy előrejelzést átfutsz, kinézel az ablakon, éseltérést tapasztalsz. Ebből levonod a következtetést: "már megint nem találták el az időjárást, nem tudnak semmit ezek a meteorológusok!". A probléma megoldásához fontos megérteni, hogyaz előrejelzések régiókra vonatkoznak. Minden régiónak van egy általunk kiválasztottrégióközpontja. Az előrejelzéseketnem lehet az összesvárosra és falura külön megírni, ez szakmailag sem állná meg a helyét, és kapacitásbeli problémákat is okozna.

Így tehát előszörválaszd kia lakhelyednek (vagy tartózkodási helyednek) megfelelő régiót, majd azott látható diagramonmegnézheted a régióra vonatkozó előrejelzést. A lakhelyed / tartózkodási helyed persze eshet egybe régióközponttal.

Az időjárás jellegzetessége és különlegessége, hogykis távolságokon belül igen eltérőarcát mutathatja. Jó példa erre a szeles, havas időjárás. Ha az előrejelzésben pl.8-10 cmhó szerepel, és mellette erős szélről, hófúvások kialakulásáról is szó van, akkor előfordulhat az, hogy az egyik helyenalig van 3-4 centihó, másutt pedig20 cm-es buckátépít a szél. Itt pár méteres távolságokról van szó, nagyobb nagyságrendre jó példa a zivatar, ami lehet, hogy egy városban még csakerősen borult eget és dörgéstjelent, egy faluval odébb pedigjégesőt(még mindig egy régión belül). Maradva a példáknál, ha nem esett mindenhol 8-10 cm hó, vagy nem volt mindenütt zivatar, attól az előrejelzés még nem volt rossz.

Ilyen módokon fordulhat elő például az, hogy a régióra írt előrejelzés és a valódi időjárás között tapasztalhatszkisebb-nagyobb eltéréseket.

A 3 napos előrejelzés alatt találod aszöveges előrejelzést, ami viszont már nem régióra, hanem azország időjárásáravonatkozik. Ez lehet általánosabb, ami tendenciákról ír, esetleg 1-2 nap időjárását összevonja (természetesen csak akkor, ha igen hasonló idő várható).

Abeválásrólis érdemes ejteni pár szót. Az időjárás kialakulásának hátterében igenbonyolult fizikai folyamatokjátszódnak le, és az előrejelzések beválását még a mai szuperszámítógépek világában sem tudjuk teljes biztonsággal garantálni. A hivatalos álláspont szerint a következő mondható el:
az1-6 óráselőrejelzések 90-95%,
a12 óráselőrejelzések 85-90%,
a24-48 óráselőrejelzések 80-85%,
a3 naposelőrejelzések 75-80%,
a2 heteselőrejelzések pedig 70-75% valószínűséggel válnak be.
A prognózis készítésében része van az előrejelző szubjektivitásának is.

A csapadékmennyiség előrejelzésénél azért használunk cm-t és mm-t is, mertaz esőt mm-ben, a havat pedig cm-benmérjük. 1 cm hó megközelítőleg 1 mm esőnek felel meg.

Végül pedig vegyük sorra néhány szómeteorológiai jelentését! Ebből kiderül, hogy az "elszórtan" vagy a "több helyen" nem csak töltelékszavak egy időjárásjelentésben :)

Borultság kifejezése:
derült- az égen nincs felhő
gyengén felhős- 1-2 oktányi felhő van az égen
közepesen felhős- 3-4 oktányi felhő van az égen
erősen felhős- 5-7 oktányi felhő van az égen
borult- nem látszik az ég kékje

Azokta(vagyis nyolcad) a felhők mennyiségének, vagyis aborultságnak a mértékegysége. Műszerrel nem mérhető, csupánbecslésselállapíthatod meg úgy, hogy az égboltot képzeletben8 részre osztod, és megnézed, hogy ebbőlmennyit takar felhő(derült: 0 okta, teljesen borult: 8 okta).

Területi lefedettségre vonatkozóan:
egy-két helyen- az adott terület kevesebb, mint 5%-án előforduló jelenség
néhol- az adott terület 5–10%-án előforduló jelenség
helyenként- az adott terület 10–20%-án,
elszórtan- az adott terület 20–30%-án,
szórványosan- az adott terület 30–40%-án,
több helyen- az adott terület 40–50%-án,
többfelé- az adott terület 50–70%-án,
sokfelé- az adott terület 70–95%-án,
országszerte- az ország területének 100%-án előforduló jelenség.

A jelenidejű adatok nagy részétautomaták mérésébőlkapjuk, és előfordulhat, hogymeghibásodik, vagy rossz értéket továbbít. Ez egy másik oka lehet annak, ha az oldalon feltüntetett jelen idejű térkép és a valós időjárás között nagy az eltérés. Mivel az ország minden egyes pontjában ezt nem tudjuk ellenőrizni, légy segítségünkre ebben, és küldj be nekünk egy észlelést!

Reméljük, ezzel a cikkel sikerült közelebb kerülniaz előrejelzések megértéséhez, értelmezéséhez!