Fáklya-diagram

Azensemble módszercélja, hogy az előrejelzés mellett meg lehessen mondani egy adott esemény bekövetkezésének a valószínűségét is.

Az ensemble előrejelzés lényege, hogy nem egy darab kezdeti körülményből indulunk ki, hanem ezek halmazából.

Új fajta fáklya-diagram:

A szokásos, a kiinduló állapotként rendelkezésre álló adatokat felhasználó futtatáson (kontroll-futás, vastag kék színű vonal) kívül a többi kiindulási feltétel mindegyikéből futtatunk egy előrejelzést (tagok futtatása). Az együttes tagjai egyformán lehetséges előrejelzéseket adnak, így e prognózisokból valószínűségi információ nyerhető. A fáklya-diagramon egy előrejelzett adat megadott földrajzi helyre (rácspontra) vonatkozó értékének időbeli változását jelenítjük meg az együttes (tagok) összes tagját (sok színes vonal) felhasználva.Vastag, zöld vonallaljelölik a fáklyán a GFS nagy felbontású, főfutását. Minél szerteágazóbb a fáklya az adott időpontban (nagy a szórás), annál bizonytalanabb az erre az időpontra vonatkozó prognózis.

A több különböző kezdeti feltételből kiinduló futtatások átlagátvastag szürke vonaljelzi. A 30 éves átlagos adatokvastag piros vonallalláthatók a diagramon.

Bal oldalon vannak feltüntetve a hőmérséklet értékek, jobb oldalt pedig a csapadék mennyisége. Az ábra közepe táján azelőrejelzett hőmérsékletadatok, alul pedig avárható csapadékmennyisége található.

Online időjárási modellek

A numerikus időjárás-előrejelzés rövid története

A XX. század elején a légköri dinamika ismereteinek bővüésével lehetővé vált a numerikus (más néven számszerű) időjárás-előrejelzés.

A napjainkban használatos időjárási modellek kialakulásának fontos mérföldkövei a következők voltak:

• 1922-ben Lewis Fry Richardson kiadta az „Időjárás-előrejelzés számszerű eljárásokkal” című művét;
• Vilhelm Bjerknes meteorológuscsapata elkészítette azt a modellt, amely a ciklonok életútját: létrejöttét, erősödését és hanyatlását mutatja be;
• az 1950-es években a számítógépek fejlődésével elterjedt az időjárási adatok számítógépes feldolgozása, majd a '60-as években Edward Lorenz kidolgozta a káoszelmélet alapját.

E mozzanatok tették lehetővé a nagyobb előrejelző központokban készített jelenlegi globális időjárás-előrejelzést.

Napjainkban a korszerű időjárás előrejelzés nehezen képzelhető el numerikus időjárás-előrejelzési modellek használata nélkül. Ezek matematikai elvek alapján, fizikai törvényszerűségek útján határozzák meg a légkör későbbi lehetséges állapotait.

(lead kép: pixabay, fáklya: wetterzentrale.de)