Újabb szuper El Niño készül: a kutatók kockázatos ötlettel álltak elő, hogy megfékezzék a pusztító eseményeket
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA közelítő jelenség világszerte fokozhatja a hőhullámokat, az árvizeket, az aszályokat és más szélsőséges időjárási eseményeket. Egy friss kutatás szerint létezhet egy különös módszer, amellyel mérsékelhető lenne a szuper El Niño ereje. Így védekeznének a tudósok!
Az El Niño a következő évek legsúlyosabb klímakockázata lehet. A globális felmelegedés következtében egy-egy korábban ritkán tapasztalt időjárási események is súlyosbodhatnak: egyes térségeken pusztító árvizek, máshol hosszan tartó aszályok, rekordhőség vagy trópusi ciklonok jelentkezhetnek. A kutatók most egy új lehetőséget vizsgálnak. Az ötlet szerint, a tengeri felhők fényvisszaverő képességének növelésével mérsékelhető lehet egy közelgő szuper El Niño hatása.
Mi is az az El Niño és hogyan állíthatnánk meg?
Az El Niño a trópusi Csendes-óceán természetes éghajlati ingadozásának meleg fázisa. Kialakulásakor a passzátszelek meggyengülnek, a meleg felszíni víz kelet felé, Dél-Amerika partvidékének irányába áramlik, a Csendes-óceán hőmérsékleti viszonyai átalakulnak.
Azonban a jelenség következményei messze túlmutatnak a térségen: megemelkedhet a globális átlaghőmérséklet, egyes régiókban súlyos aszályok alakulhatnak ki, máshol heves esőzések és árvizek fordulhatnak elő, a Csendes-óceán térségében pedig nőhet a trópusi ciklonok aktivitása. Mindez a klímaváltozás miatt már eleve melegebb légköri állapotban jelentkezik, így a hatások még súlyosabbá válhatnak.
Eltakarnák a napot, hogy lehűtsék az óceánt és mefékezzék az El Niño hatásait
A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányban a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem és a Scripps Oceanográfiai Intézet kutatói azt vizsgálták, hogy az úgynevezett marine cloud brightening (tengeri felhőfényesítés) alkalmas lehet-e az El Niño mérséklésére.
A módszer lényege, hogy tengervízből származó sórészecskéket juttatnának az óceánok feletti felhőkbe. Ezektől a részecskéktől a felhők világosabbá válnának, fényvisszaverő képességük pedig megnőne. Ha pedig a felhők több napsugárzást vernének vissza, kevesebb energia melegítené a Csendes-óceán felszínét. Ez hűtené a térséget, és csökkentené az El Niño intenzitását.
Egy ausztrál katasztrófa szolgáltatott tesztet az elmélethez
A 2019–2020-as ausztrál bozóttüzek során óriási mennyiségű füst és fényvisszaverő részecskék kerültek a légkörbe. Korábbi kutatások szerint a részecskékkel feltöltődött, nagyobb fényvisszaverési képességekkel bíró felhők, hozzájárultak az óceáni térségek lehűléséhez, és ahhoz, hogy a következő években három egymást követő La Niña alakult ki.
A kutatócsoport ezt a természetes jelenséget felhasználva készített számítógépes modellt, amelyet az 1997–1998-as és a 2015–2016-os, történelmi léptékű El Niño-eseményekre alkalmaztak. A modellek azt mutatták, hogy a Csendes-óceán felszínét érő napsugárzás csökkentése számottevően mérsékelhette volna az El Niño erősségét.
A beavatkozás nem megoldás
A kutatás szerzői szerint a tengeri felhőfényesítés nem helyettesítheti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.
A geoengineering, vagyis a Föld éghajlatának mesterséges befolyásolása továbbra is az egyik legvitatottabb kutatási terület. A szakemberek attól tartanak, hogy olyan előre nem látható következményekkel járhat, amelyek akár nagyobb problémát okozhatnak annál, mint amit megoldani szeretnének. Bár a most vizsgált módszer nem a teljes bolygó lehűtésére, hanem egy regionális éghajlati jelenség mérséklésére irányulna, alkalmazása számos tudományos, politikai, etikai kérdést vet fel, és nemzetközi konfliktusokat is kiválthat.
A kutatás vezetője, Katherine Ricke hangsúlyozta: még számos modellszámítást és vizsgálatot kell elvégezni, mielőtt egy ilyen megoldás egyáltalán szóba kerülhetne a gyakorlatban. A kutatás célja, hogy feltárja, milyen krízishelyzetre alkalmazható lehetőségek állhatnak rendelkezésre, ha a jövőben a klímaváltozás hatásai tovább fokozódnak.
