Egyre veszélyesebb lehet a jégeső – A kutatók azt is elmondták, miért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA jégeső ugyan nem tartozik a leggyakoribb időjárási jelenségek közé, mégis óriási károkat okozhat. Két friss nemzetközi kutatás arra figyelmeztet, hogy a globális felmelegedés hatására a jégesők előfordulása és jellege jelentősen átalakulhat.
Kevés olyan ember van, aki valamilyen formában ne találkozott volna már jégesővel: a pillanatok alatt elvert vetés, az összetört autó rémképe, vagy éppen egy szerencsésen, fedél alatt átvészelt nyári vihar formájában. Bár a jégeső viszonylag ritka jelenség, gazdasági hatása rendkívül jelentős lehet. Tegnap az ország több településéről is komoly mennyiségű jégről számoltak be. Szerencsére a legtöbb helyen csak kisebb szemekben hullott a fagyos csapadék, de vannak olyan helyek a világon, ahol abszolút nem ez a jellemző.
Két új kutatás most arra kereste a választ, hogyan változhat a jégesők előfordulása és pusztító ereje a globális felmelegedés hatására. Az eredmények szerint a jövőben akár ritkábbá is válhatnak egyes jégesős események, a kialakuló viharok azonban sok esetben nagyobb jégszemeket és súlyosabb károkat okozhatnak.
Hogyan alakul ki a jégeső?
A jégeső kialakulásához először zivatarra van szükség. A zivatarokban az erős feláramlások nedves levegőt szállítanak a magasabb légköri rétegekbe, ahol a vízgőz kicsapódik és felhőket alkot. A felhőkben a vízcseppek ütköznek egymással, majd a hidegebb régiókban ráfagynak a jégszemcsékre. A jégdarabok addig növekednek, amíg a feláramlás képes a magasban tartani őket. Minél tovább keringenek a felhőben, annál nagyobbra nőhetnek.
A folyamatban kulcsszerepet játszik a szélnyírás, vagyis amikor a szél sebessége vagy iránya a magassággal jelentősen megváltozik. Ez segíti a zivatarok fennmaradását, és kedvez a nagyobb jégszemek kialakulásának.
A klímaváltozás ugyanakkor két egymással ellentétes hatást is kivált. A melegebb és nedvesebb légkör kedvez az intenzívebb zivataroknak, amelyek erősebb feláramlásokat és nagyobb jégszemeket hozhatnak létre. Ezzel párhuzamosan azonban a magasabb hőmérséklet gyorsabb olvadást is eredményez, így a kisebb jégszemek közül sok el sem jut a felszínig.
Megváltozhat, hogy hol és mikor esik jégeső
Az egyik kutatás nyolc globális klímamodell eredményeit vizsgálta. A kutatók arra jutottak, hogy a jégeső kialakulásához kedvező légköri feltételek fokozatosan a sarkok irányába tolódhatnak. A jövőben gyakoribbá válhatnak a jégesőre alkalmas helyzetek Észak-Európában, Kanadában, az Egyesült Államok északnyugati részén, Ausztrália délkeleti területein és Új-Zéland Déli-szigetén. Ezzel szemben Afrika jelentős részén, Észak-Ausztráliában, Dél-Indiában és Délkelet-Kínában csökkenhet a kedvező környezet előfordulása.
A kutatás egy másik fontos eredménye szerint a jégesőveszély időben is átrendeződhet. A jégesőre alkalmas körülmények egy része a nyári hónapokból a téli időszak felé tolódhat el. Ez különösen a mezőgazdaság számára lehet fontos, hiszen a téli vetésű növények, például a búza nagyobb veszélynek lehetnek kitéve.
A méret a lényeg
A második tanulmány a jégszemek növekedését és olvadását modellezte. Az eredmények szerint a kisebb jégszemek száma várhatóan csökken, míg a nagyobb jégdarabok egyre gyakoribbá válhatnak. A legjelentősebb növekedés a károkozási potenciálban az északi félteke közepes és magas földrajzi szélességein, valamint Dél-Amerika délkeleti térségében várható.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a jégeső rendkívül összetett jelenség, ezért a regionális előrejelzések még jelentős bizonytalanságot hordoznak. Abban azonban mindkét vizsgálat egyetért, hogy a felmelegedő éghajlat növelheti a jégesők által okozott károk kockázatát. Vagyis a jövőben nem feltétlenül az lesz a legnagyobb kérdés, hogy milyen gyakran esik jég, hanem az, hogy mekkora jégszemek hullanak majd a zivatarokból. Minél nagyobb mértékű lesz a globális felmelegedés, annál nagyobb lehet ennek a veszélye is.
Nyitókép: Shutterstock
forrás: The Conversation
