Eltűnik a Föld egyik legfontosabb gleccsere: 5 méter jég maradt a tanulmányozáshoz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA klímaváltozás a nyakunkon van. Ez leginkább a gleccserek olvadásán látszik. Azonban amelyik most eltűnőben van, az az egyik legfontosabbja.
Az Alpok magas csúcsai között nemcsak hó és jég található, hanem a Föld múltjának egyik legfontosabb időkapszulája is. Az osztrák–olasz határ közelében fekvő Weißseespitze gleccsere évszázadok, sőt évezredek légköri lenyomatát őrizte meg. Most azonban ez a természetes archívum szó szerint eltűnőben van. A kutatók figyelmeztetése drámai: a jég gyorsabban olvad, mint ahogy meg lehetne menteni az információt belőle. És ami elveszik, az pótolhatatlan.

A gleccser, ami ezer év történetét meséli el
2019-ben tudósok egy közel 10 méter hosszú jégmintát emeltek ki a gleccserből. Ez a jégmag valójában egy rendkívül részletes idővonal: rétegről rétegre rögzíti, mi történt a Föld légkörében.
A minták elemzése során többek között:
- vulkánkitörések nyomait
- erdőtüzekből származó részecskéket
- bányászat és ipari tevékenység jeleit
- por- és aeroszol-koncentrációkat
azonosítottak. Ezek az apró részecskék egykor a levegőben lebegtek, majd a hóval együtt rakódtak le, és konkrétan befagytak a jégbe. A kutatás – amely a Università Ca’ Foscari Venezia és nemzetközi partnerek közreműködésével készült – azt mutatta meg, hogy az emberi hatás már évszázadokkal ezelőtt is kimutatható volt, de messze nem olyan mértékben, mint ma.
A legriasztóbb adat azonban nem a múltból, hanem a jelenből származik. A gleccser vastagsága azon a ponton, ahol a mintát vették, mára drámaian lecsökkent. A kutatók szerint már csak körülbelül 5–5,5 méter jég maradt, a felső rétegek egy része már el is tűnt, és ami elveszett, azzal együtt a benne tárolt klímainformáció is örökre eltűnt Ez azt jelenti, hogy a 2019-ben kifúrt jégmag ma már még értékesebb, mint valaha – hiszen olyan rétegeket tartalmaz, amelyek ma már nem is léteznek.
Miért ennyire fontosak ezek a jégmagok?
A jégmagok a klímakutatás egyik legfontosabb eszközei. Segítségükkel a tudósok rekonstruálni tudják a múltbeli éghajlatot, megérthetik a természetes és emberi hatások közti különbséget, és pontosabb modelleket készíthetnek a jövőre A Weißseespitze különösen értékes, mert nem a klasszikus gleccserek közé tartozik. Korábban sokan úgy gondolták, hogy az ilyen "alacsonyabb" magasságú jég nem képes jól megőrizni az információkat. Ez a kutatás viszont bebizonyította: megfelelő körülmények között ezek a gleccserek is rendkívül fontos adatokat rejtenek – ráadásul más típusú információkat, mint a sarkvidéki vagy magashegységi jég.

A vizsgálatok során egyértelmű mintázatok rajzolódtak ki. A középkortól kezdve például megnőtt az olyan elemek koncentrációja, mint az ólom vagy a réz – ezek az európai bányászat és fémfeldolgozás erősödésével hozhatók összefüggésbe. Ugyanakkor a kutatók azt is hangsúlyozzák: a természetes folyamatok – például vulkánkitörések vagy porviharok – sokáig dominálták a légkört. Az ipari korszak viszont teljesen új szintre emelte az emberi hatást. Ez a különbség kulcsfontosságú: segít megérteni, mennyire gyors és radikális változások zajlanak napjainkban.
Visszafordíthatatlan a folyamat
A gleccser olvadása nemcsak egy látványos természeti jelenség, hanem egy csendes adatvesztés is. Amikor egy jégréteg eltűnik, nemcsak vízzé válik, hanem az általa őrzött információ is megsemmisül A tudósok szerint ezért minden ilyen helyszínnél időverseny zajlik: minél gyorsabban kell mintákat gyűjteni, mielőtt túl késő lenne.
Nyitókép:
Forrás: zmescience