56 millió éve a növényzet összeomlott a felmelegedéstől– most is ez vár ránk?
Képzelj el egy világot, amelyben az éghajlat teljesen elszabadul, és a hőmérséklet olyan tempóban ugrik felfelé, hogy még a növények is képtelenek alkalmazkodni. Nos, ez a világ a mi Földünk volt, az 56 millió évvel ezelőtti felmelegedéstől.
A Föld 56 millió évvel ezelőtt elképzelhetetlen felmelegedésnek indult. 6 fokkal lett melegebb, a légkörbe elképesztő mennyiségű szén került, és a növényzet egyszerűen összeomlott. Mutatjuk, mit tanulhatunk a múltból – és miért érdemes komolyan venni azt, ami 56 millió éve zajlott le.
Hogyan alakult az 56 millió évvel ezelőtti felmelegedés?
Új kutatások igazolják, hogy az akkori klímakatasztrófa a növények túlterhelődése miatt több mint 100 ezer évig húzódott. És hogy mi a rossz hír, és miért fontos ez most? Hát azért, mert a mostani felmelegedés legalább TÍZSZER gyorsabb, és ha a növényvilág ma is hasonlóképpen fog reagálni, annak borzasztó következményei lehetnek. A tudósok szerint a korabeli klímaváltozás (a Paleocén–Eocén Termikus Maximum) nagyjából 5 ezer év alatt alakult ki. Ez geológiai léptékben olyan, mintha ma 5 perc alatt történne minden. A légkörbe rengeteg szén kerülhetett, amitől a Föld átlaghőmérséklete nagyjából 6 Celsius-fokkal emelkedett. A probléma ott kezdődött, hogy a növényzet, amely normális esetben elnyeli a levegőből a szén-dioxidot, egyszerűen nem tudott lépést tartani a változásokkal. Ahogy gyorsult a melegedés, úgy tűntek el a magasabb, nagyobb biomasszával rendelkező fajok, és helyüket alacsony, szárazságtűrő növények vették át. A kutatók számítógépes modelleket, fosszilis polleneket és ősi talajmintákat elemezve rekonstruálták, hogyan alakult át a növényzet. A kép elég egyértelmű: ahol a felmelegedés gyorsabban és erősebben csapott le, ott a növényvilág összeomlóban volt.
Azonban helyektől függött a változás mértéke. Például a középső szélességeken ( pl. a mai USA Bighorm-medencéjében) a nagyobb lombos fák visszaszorultak, és szárazságtűrő növények váltották őket fel. Ezzel az a baj, hogy ezek jóval kevesebb szenet tudtak megkötni, és ez a talajra nézve is borzasztó volt. Máshol viszont, Északon teljesen más történt: a fagyos arktikus térségekben a melegedés hatására elkezdtek megindulni a növények, a tűlevelű erdőket felváltották a széles levelű fák, a mocsári erdőzet. Ott emiatt több szenet tudott megkötni a növényzet. De ez nyilván nem volt természetes működés.
Ez mit jelent ránk nézve?
A kutatások szerint a PETM idején a növényzet gyengülése 70-100 ezer évre csökkentette a Föld szárazföldi szénelnyelő képességét. Ennek is köze lehetett ahhoz, hogy az akkori felmelegedési hullám ilyen hosszú életű volt. A növények egyszerűen nem tudtak elég gyorsan helyreállni. És itt jön a mai helyzet legijesztőbb része: az emberi eredetű felmelegedés legalább tízszer gyorsabban történik, mint az akkori geológiai folyamat. Ha 56 millió éve a növényzet már 6 fokos melegedésnél feladta, akkor ma a még gyorsabb változások mellett még kevesebb idejük lesz alkalmazkodni. És ebből hatalmas problémáink lesznek...
És a tanulság? Nem támaszkodhatunk csak a növényvilágra. Segítenünk kell őket, óvni a környezetünket, csökkenteni a kibocsátásunkat, vagy a világ egy teljesen más oldalát fogjuk megismerni.
Minden, amit tudni kell az 56 millió évvel ezelőtti felmelegedésről
- Miért melegedett fel a Föld 56 millió éve? – Valószínűleg hatalmas mennyiségű szén került a légkörbe viszonylag rövid idő alatt, ez indította be a közel 6 °C-os globális hőmérséklet-emelkedést.
- Milyen gyorsan történt a változás? – Geológiai léptékben villámsebességgel: nagyjából 5 ezer év alatt ugrott meg ennyire a hőmérséklet.
- Hogyan reagáltak erre a növények? – A közepes szélességeken nem bírták tartani a tempót. A nagy fák visszaszorultak, helyüket kisebb, szárazságot jobban tűrő növények vették át.
- Miért baj, hogy kisebb növények maradtak? – Mert sokkal kevesebb szenet tudnak elraktározni. A talaj is szénszegényebbé vált, így a növényzet szinte megszűnt hatékony szénelnyelőként működni.
- Lehet, hogy megismétlődik a növényi összeomlás? – Ha a jelenlegi felmelegedés átlépi a növényvilág alkalmazkodóképességét, igenis fennáll a veszély. És akkor a természet már nem tudja helyettünk megkötni a felesleges szén-dioxidot.
Nyitókép: Piyaset / Shutterstock
Forrás: zmescience
