Dráma a Himalájában: a klímaváltozás miatt egyre több lesz a lavina a hegyekben
Ítéletidő tombol a Himalájában: hét hegymászó meghalt, négyen pedig eltűntek abban a lavinában, ami egy alaptáborra zúdult hétfőn a Dolakha kerület Rolwaling-hegységében. A szakértők szerint ez a katasztrófa csak a kezdet, a klímaváltozás miatt egyre több és veszélyesebb lavina várható a jövőben.
A hegymászás veszélyes sport, pláne, ha a Himalájában űzi valaki. Azt azonban eddig tudni lehetett, hogy mikor van lavinaveszély a hegységben, így a hegymászószezon márciustól májusig, majd a monszunszezon után, szeptembertől novemberig tartott, tiszta időben. A globális felmelegedés és klímaváltozás miatt azonban ez már közel sem ennyire kiszámítható.
Egyre több lehet a lavina a klímaváltozás miatt
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés súlyosbítja a nagy magasságú hegymászás veszélyeit, már a hegymászószezonban is. Erre világít rá egy pár éves elemzés is, miszerint az elmúlt öt évtizedben legalább 564 ember vesztette életét lavinákban, miközben megmászta a Himalája 4500 méter feletti csúcsait. A szakértők hozzáteszik, hogy olyan magas csúcsokon, mint az Everest, nem újdonság a lavina, de nem mindegy, hogy mikor és milyen sűrűn érkezik a halálos hótömeg. Az elmúlt évek lavinái, és a hétfői tragédia is előrevetíti, hogy mi történhet a Himalájával a folyamatosan melegedő világban.
A klímaváltozás miatt az Indiai-óceán gyorsabban melegszik, így a monszun kiszámíthatatlanabbá vált, az Arab-tenger ciklonjainak gyakorisága, intenzitása és időtartama pedig megnőtt. Ezek a felturbózott viharrendszerek pedig megzavarhatják a Himalája időjárását és a hegymászószezont is. A szakértők adatai szerint a Himalája középső részén, köztük az Annapurnában és az Everesten, valamint a monszun befolyása alatt álló csúcsok, mint például a Himalája nyugati részén található Nanga Parbat, már most is nagyon magas lavinaveszélyt jelentenek a hegymászók számára. A nem szezonális viharok okozta friss és heves havazás – ami a lavinák egyik fő oka – a halálesetek veszélye és esélye is megnőtt. Korábbi elemzések is arra világítanak rá, hogy a téli és kora tavaszi melegebb hőmérséklet a lavinák gyakoriságának növekedéséhez vezetett a Himalájában.
Ezen kívül fontos kitérni arra is, hogy a változó éghajlaton a nedvesebb lavinák a jellemzőek, amik halálosabbak, hiszen nagyobb hósűrűségük korlátozhatja a teljesen eltemetett áldozatok légzését. A Himalája hegysége kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, és a szakértők szerint a hőmérséklet okozta hótakaró instabilitása, amely a lavinaaktivitás növekedéséhez vezet, várhatóan a jövőben is folytatódni fog, kitudja mit okozva ezzel a hegységekben.
Nyitókép: Shutterstock
Forrás: The Kathmandu Post, The Guardian
