Idén nem egyik pillanatról a másikra tört be a hűvös ősz. 2025-ben bizony megtapasztalhattuk a vénasszonyok nyarát, ezt pedig megmutatja a Copernicus új kutatása, miszerint az idei szeptember volt a harmadik legmelegebb globálisan.
Ijesztő belegondolni, hogy a feljegyzések óta az idei volt a harmadik legmelegebb szeptember. Ez már dobogós szint, és felvet bizony kérdéseket: hol tarthat a felmelegedés?
A mérések kezdete óta az idei, 2025-ös szeptember a harmadik legmelegebb lett a Copernicus mérései szerint. A bolygónk átlaghőmérséklete 16,1 Celsius-fok körül alakult, ami 0,66 fokkal haladta meg a 1991-2020 közötti, tehát harminc éves átlagot. Ami még ijesztő, hogy ez már a tizenötödik egymást követő hónap, amikor bőven az ipari forradalom forradalom előtti szint fölött van a a Föld átlaghőmérséklete. A szomorú, hogy nemcsak a szárazföldön maradt meleg a hőmérséklet, hanem a tengereken is. A tengerfelszín átlaghőmérséklete 20,7 Celsius-fok volt amely szintén a harmadik legmelegebb érték a feljegyzéseinkben. Ezt pedig már mi is leírtuk, hogy szélsőségesebbé teszi az időjárást, a viharokat, hurrikánokat erősíti, gyorsabban olvasztja a jeget, és teljesen megzavarja az ökoszisztémát.
Ezek a globális adatok, azonban csak Európát nézve sem sokkal jobb a helyzet, ugyanis ez az ötödik legmelegebb szeptember volt, ha csak ezt a kontinenst nézzük. 15,9 volt az átlaghőmérséklet, ami a 30 éves átlagot 1,2 Celsius-fokkal haladta meg. Skandináviában és Kelet-Európában mérték a legmelegebb anomáliákat. Emellett Európában a csapadék is borzasztóan egyenetlen volt, hiszen Észak- és Közép-Európában a szokásosnál több eső esett, viszont egészen odaáig a Balkánon, Spanyolországban és Olaszországban szárazság uralkodott. Ez most megfordult, ezért sem tudja a föld kezelni ezt a rengeteg hirtelen csapadékot.
A szakértők szerint a tengerek villámgyors melegedése borzasztó láncreakciókat indítanak el, az egyik ilyen pedig a jég olvadása. Az Északi sarkvidék tengeri jégtakarója 2025 szeptemberében jóval az átlag alatt maradt, 12 százalékkal volt kisebb a kiterjedése, mint eddig. Ez pedig bezavar az ökoszisztémába, az ottani élőlények életébe.
A meleg tengerfelszín okozza a szélsőséges időjárást is, amelyet mostanában tapasztalunk: egyik pillanatról a másikra felerősödő viharok, hatalmas mértékű esőzések olyan helyeket, ahol eddig nem volt megszokott, hiszen megváltozik a légkör áramlási rendszere. Ez okozta egyébként egy hurrikán, a Priscilla útvonalának hirtelen megváltozását. És ezek csak fokozódnak, és szaporodnak, ahogy egyre melegszik az éghajlatunk.
Nyitókép:C3S/ECMWF / Copernicus
Forrás: Copernicus