Mi az a szupercella és miért egyre gyakoribb Európában
Hallottuk már, sokan még sem tudják pontosan, hogy micsoda is ez. A szupercella egy olyan különösen intenzív zivatar‑típus, amelyben a légkör stabilitását felborító feltételek és a szélirány, valamint hőmérséklet vertikális eloszlása egy forgó oszlopot, azaz mezociklont hoz létre.
A forgó felszálló légáram teszi lehetővé, hogy a vihar hosszú ideig fennmaradjon, nagy méretű jégesővel, erős széllökésekkel és nagy mennyiségű csapadékkal járjon. Ez a szupercella.
Hogyan alakul ki a szupercella?
A szupercella kialakulásához kell nedves, meleg levegő a talaj közelében, hidegebb légrétegek felül, valamint olyan szélprofil, ami magassággal változik, és ami segíti a forgást. Egy új tanulmány, amelyet a University of Bern, ETH Zürich és más intézmények végeztek, magas felbontású éghajlati szimulációk alkalmazásával arra jutott, hogy Európa bizonyos régióiban, különösen az Alpok környékén, közép‑ és kelet‑európai területeken, a szupercellák gyakorisága növekedni fog.
Ha a globális átlaghőmérséklet 3 °C‑kal emelkedik a preindusztriális szinthez képest, akkor az Alpok északi oldalán akár 50 %-os növekedés is előfordulhat. Összességében Európa szintjén kb. 11 % növekedést jeleznek a modellek. Ugyanakkor vannak területi különbségek: az Ibériai‑félsziget és az Észak‑nyugati Franciaország (azaz a déli‑nyugati régiók) esetében csökkenés várható.
Itt a leggyakoribb a szupercellák előfordulása
A tanulmány szerint az Alpok térsége jelenleg is égi hotspot, ahol az északi oldalon szezonálisan kb. 38 supercella fordul elő, a déli lejtőkön kb. 61. Ezek a számok a jövőben növekedhetnek az emelkedő légköri hőmérséklet és a megnövekedett nedvesség miatt.
A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy az infrastruktúrának, mezőgazdaságnak, biztosítási szektornak és katasztrófavédelemnek fel kell készülniük a nagyobb pusztító képességű, intenzívebb és gyakoribb viharokra.
Nyitókép: Jeff Gammons StormVisuals / Shutterstock
Ezek is érdekelhetik
