A hőhullámok és a légkondik - sajnos komoly problémával állunk szemben...

A hőhullámok nyomán igen sokszor olvashattuk a jó tanácsot, inkább maradjunk otthon, a hűvös lakásban. Csakhogy ennek ára van, még csak nem is kicsi. Ha ugyanis a 35°C-os forróságban mi a 25°C-ra hűtött lakásban ücsörgünk, az nem éppen a legjobb megoldás.

Most azt hagyjuk, hogy a szervezet számára milyen stresszt jelent, ha kilépünk a hűtött lakásból a forróságba, vagy éppen fordítva. A légkondikkal kapcsolatosan mindenképpen számolnunk kell azon energiafelhasználásával, ami már most is a világ energiafelhasználásának 10%-át adják, és ez a szám 2050-re akár a háromszorosára is nőhet.

A légkondicionálók hőszivattyúként működnek, azaz a beltér hűtése során a kültérbe juttatják a meleg levegőt. Ezzel pedig gond van, hiszen már a 2004-es Franciaországban 14 000 halálos áldozatot követelő hőhullám nyomán kiszámolták a kutatók, hogy a csúcsra járatott légkondik 2°C-kal emelték Párizs levegőjének forróságát, ezzel rendkívüli módon hozzájárulva a hőszigethatás kialakulásához.

De akkor mégis mit tehetnénk, hiszen azt mégsem várhatja senki, hogy az emberek 33°C-os lakásban ücsörögve igyekezzenek túlélni a hőséget. A levegő hűtésének azonban több formája is van, melyek a környezetre sem károsak. Ezek közül az egyik, amit a városokban széles körben lehet alkalmazni, a felületek hűtése, melyet például a világos árnyalatok alkalmazásával lehet elérni, mind a házfalakon, mind az utak, más burkolatok esetében.

És természetesen most is, ahogyan mindig, a megoldást a zöldítés jelenti. A fák és akár a futónövények árnyéka ugyanis elképesztő mértékben hűti a környezetet, azzal pedig az árnyék hatásán is túltesznek, hogy párologtatás révén is hozzájárulnak a kellemesebb környezethez. A városok számára a hőségből a kiutat a fásítás, a zöldítés jelenti, nem pedig az egyre több meleget generáló légkondicionálók alkalmazása.

képek és lead kép: shutterstock