Amikor a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól beszélünk

Amikor a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól beszélünk, rendszerint azok a területek jelennek meg lelki szemeink előtt, melyek elsivatagosodtak, így már alkalmatlanok arra, hogy növényeket termesszünk rajtuk, vagy állatokat tartsunk ott. Csakhogy a dolog ennél bonyolultabb.

A hőstressz, mely minket is megvisel a természet más teremtményei számára is kihívást jelentenek. Igaz, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése viselhető, de vajon meddig? 1°C-os emelkedés mellett azért még elvagyunk, bár jobban kell védekezni a hőhullámok ellen. Sajnos azonban a haszonállataink is megsínylik a meleget, kevesebbet esznek, így pedig például a tej vagy tojástermelés is jelentősen visszaesik!

Ez a hőhullámok alatt még jelentősebb, a hazai legfontosabb, tejelő szarvasmarha, a Holstein a hőségben akár 70%-kal is kevesebb tejet ad, ami már komoly fennakadásokat okoz az ellátásban. De nem csak az állatok által előállított termékek mennyisége csökken jelentősen, a haszonállatok betegségekre való fogékonysága és mortalitása is jelentősen nő a hőstressz következtében. Ez pedig csak az USA területén már most mintegy 2,4 milliárd dolláros veszteséget jelent minden egyes évben - ráadásul ez az adat meredeken emelkedni fog.

Az, hogy egy területen a sivatagosodás miatt nem lehet mezőgazdasági tevékenységet folytatni csak egy dolog. Ennél lényegesen nagyobb lesz azoknak a területeknek a száma, ahol bár a terület még lehetővé teszi a mezőgazdaságot, a termelés távolról sem lesz képes azt a szintet hozni, amire szükség lenne. Jelenleg a bolygó jégmentes szárazföldjeinek mintegy 26%-át használjuk állattenyésztésre és a takarmányuk megtermelése teszi ki a termőterületek harmadát. A felmelegedés tehát olyan veszélyt jelent az élelmezésre is, amit egyszerűen nem hagyhatunk figyelmen kívül - és akkor még a trópusi területek mezőgazdasági vonatkozásait szóba sem hoztuk...

képek és lead kép: shutterstock