Fotoszintetizáló épületeké a jövő?

A szén-dioxid kibocsátás csökkentése a célkitűzése a világnak, és ezt sürgeti minden jelentés is. De ezt mégis hogyan lehet megtenni? Olyan drasztikus változások kellenek hozzá, amire gazdaságilag nem vagyunk képesek, vagy sokkal inkább nem akarjuk azokat végrehajtani.

Gazdaság kontra természet

kép:simple.wikipedia.org

Igen, most is előkerül az örök dilemma: hogyan lehet gazdaságilag jövedelmezővé tenni a természetvédelmet. Mert amíg ezt nem találjuk ki, addig a változások is csak lassan, és hatalmas erőfeszítések árán mennek majd végbe. Jó példa erre a napelemek kora. Amíg nem értünk el egy adott fejlettségi szintet a napenergia kinyerésében, csak akkor találkozhattunk ezekkel a panelekkel, ha valaki nagyon gazdag volt, és nagyon nem foglalkozott azzal, hogy mennyire éri meg azokat telepíteni. Ma már látszik az is, hogy néhány éven belül a Nap energiájának kinyerése közel ingyenes lesz, míg annak értékesítése még mindig megoldható, vagyis szép profitot termel.

Persze érthető a gazdasági oldal is. Nem lehet egyik évről a másikra átállni az e-autózásra, hiszen képtelenek lennénk finanszírozni azt saját zsebből. Ehhez olyan állami támogatásokra lenne szükség, mely más beruházásokat is érintene, arról már nem is beszélve, hogy megtérülése igencsak alacsony és lassú lenne.

Van más út?

Igazából nincs, de ki lehet egészíteni néhány igencsak fontos részlettel. Az egyik ilyen lehetőség annak a kutatása, hogy hogyan lehetne kivonni a CO2-t a levegőből? Erre több elképzelés is van, az egyik azonban igazán különleges!

kép: university.upstartfarmers.com

Az IMT kutatóinak sikerült létrehozniuk egy polimert, mely képes a levegőből felvenni a CO2-őt, akárcsak a növények. Ráadásul nem csak felveszi, hanem hasznosítja is azt, méghozzá önmaga helyrehozására. Az építőanyagnak, vagy bevonatnak szánt polimer így nem csak nagyon tartós, hanem a klímaváltozás elleni küzdelemben is hasznos lehet.

Az anyag előállításához nincs szükség fosszilis erőforrásokra sem, ami külön jó hír! A szén alapú szintetikus polimerben a spenótból sikeresen kivont kloroplasztiszokat használnak, melyeknek sikerült jelentősen megnövelni az élettartamukat. A fejlesztés még nem állt le, de igencsak a finiséhez közeledik, melynek eredményeképpen nemsokára lehet, hogy megélhetjük az építőanyagok forradalmát is, és olyan házakban lakhatunk, melyek nem csak nulla energiaigényűek, hanem a szén-dioxidot is hasznosítják, mellyel mi szennyezzük a környezetet.

Kivonás vagy kibocsátás-csökkentés?

Melyik a jó megoldás? Mindkettő! Sőt, mára tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy egyik a másik nélkül nem működhet, mert akkor nem érjük el a kellő hatást. Sajnos az idő telik, az emberiség nem akarja drasztikusan csökkenteni a kibocsátását, így pedig mára szükségessé vált a CO2 leválasztás is. Ezzel pusztán az a baj, hogy hamis illúzióba ringat minket. Azt gondoljuk, hogy ha képesek vagyunk leválasztani a káros gázt a légkörből, akkor minden rendben van, mehet tovább így, ahogy eddig. Ez azonban nagyon nem igaz. Az erdősítés léptékének nagy arányú növelése és a zéró kibocsátásra törekvés nélkül vajmi kevés esélyünk van!

lead kép:dezeen.com