Az orosz-ukrán háború kikényszeríti a megújuló energia előretörését

A villámháborúnak indult “különleges hadművelet” már több, mint egy éve húzódik, és nem csak a két érintett országban, hanem az egész világon megmutatkoznak a hatásai. Oroszország támadása komoly csapás volt a mezőgazdaságnak is, de az energiapiac átrendeződését is magával hozta.

Alapvetően a gázárak drasztikus emelkedését érzékelhettük, illetve a szén újbóli felfutását az energiahordozók között - de ennek ára is nagyon magas volt, így az energiaárak az egekbe szöktek. A hosszabb távú változásokat vizsgáló elemzések azonban rámutattak, hogy Európa igen jól kezelte a krízist, és több pozitív hozadéka is lesz a lépéseinek, melyek a klímakatasztrófa elleni fellépést is segítik.

A szén megjelenése az energiapiacon szükségszerű volt, bár nagyon nem örültünk neki. A megújuló energia ugrásszerű fejlődéséhez ugyanis idő kellett, hiszen sem a betáplálás, sem a termelés ilyen mértékű növelésére nem volt kész az öreg kontinens. A beruházásokat azonban megindították, és ezeknek a pozitív hatásai is érezhetőek lesznek már a közeli jövőben.

Azon túl, hogy amelyik ország csak tehette, a lehető legnagyobb mértékben fordult el az orosz gáztól és szélesítette beszállítói körét, a megújulók térhódítása is bámulatos. Ráadásul a háború kegyetlen kényszere nélkül ez nem lett volna elérhető. A 2023-as elemzések szerint a következő 5 évben, 2022 és 2027 között mintegy 2400 gigawatt új beépített kapacitás jön létre a világon - ez pedig kizárólag a megújulókra vonatkozó adat. Ez 85%-os növekedést jelent, összehasonlításképpen a termelhető energia 1000-szer nagyobb, mint amire Paks II képes, illetve megegyezik Kína jelenlegi teljes energiatermelő kapacitásával!

képek és lead kép: shutterstock