A sarkvidékek jege erősen olvad, és sajnos ezen a tendencián már nem változtat az sem, hogy igyekszünk visszafogni a károsanyag-kibocsátásunkat - igaz, ebben nem vagyunk valami sikeresek. A tudósok szerint 10 éven belül elérjük azt a szintet, hogy az Északi-sark nyáron jégmentessé válik, 2080-ra pedig már olyan évekkel is szembenézhetünk, mikor télen sem marad jég.
A melegedés ugyanis érthetően eltűnteti nyáron a jeget a sarkvidékről, és azok képződése nem lesz elég gyors, így lassan, de biztosan jégmentessé válhat az Északi-sark, ha maradunk a magas kibocsátási pályán, vagyis, ha továbbra is szorgosan égetjük a fosszilis tüzelőanyagokat. De miért olyan nagy gond ez? Hiszen tulajdonképpen senkit nem érint közvetlenül a folyamat.
Nos, azon túl, hogy az Északi-sarkon megtelepszenek majd az invazív fajok, ezzel teljes mértékben átalakítva az ottani ökoszisztémát, más gondok is vannak. A jég édesvízből van, ami az óceánokba kerülve már jelentősen befolyásolja azok sókoncentrációját - ez pedig átalakítja a tengeráramlásokat, melyek bolygónk hőszállító rendszereiként is üzemelnek. Azonban még ennél is nagyobb gond, hogy ha megy a jég, megy a színe is.
Igen, a fehér felület, mely hatalmas kiterjedésben van jelen a sarkkörökön a napsugárzást is hatalmas mértékben veri vissza. Ha a jég már nem lesz, akkor a jóval sötétebb földfelszín vagy óceán marad vissza, mely jelentősen több napsugárzást nyel el – jobban melegszik a víz felszíne. A melegedés, illetve a jég hiánya pedig olyan mértékben befolyásolja a világ időjárási rendszereinek alakulását, melyet még megjósolni sem tudunk. De az tény, hogy már most is sokkal erősebb viharokat produkálnak a meleg tengerfelszínek, eltolják a csapadékeloszlás arányát, és számos más ponton is durván beleszólnak a mindennapjainkba. Vagyis a jég olvadása nagyon is érint, mindannyiunkat.
képek és lead kép: shutterstock