A napelemes energiatermeléssel kapcsolatosan a hátrányok közt azt szokták emlegetni, hogy nem állandó, így nehezen kiszámítható és persze az energia tárolását is meg kellene oldani. Azonban egyre erősebben jelentkezik egy másik hátrány is, mely a helyigényben mutatkozik meg.
A házi rendszereknél ezt elegánsan meg lehet oldani: a tetőre kerülnek a panelek, ahol amúgy sem lenne más projekt, vagyis semmi elől nem veszik el a helyet. De mi van a nagyipari termeléssel? A napelemparkok ugyanis nagyon sok esetben olyan területeken kapnak helyet, ahol egyébként élelmiszertermelés is megvalósítható lenne.
Igaz, ma már több országban is hatékonyan kombinálják a napelemeket a növénytermesztéssel. Ehhez azonban nagyon pontosan kell beállítani a panelek dőlésszögét és csak bizonyos növények esetében működik a nem sűrűn telepített napelemes energiatermelés - igaz, azoknál kimagasló terméshozammal!
A Cambridge Egyetem kutatócsoportja egy olyan megoldást dolgozott ki, mely elvben mindkét fél számára nyerő. A napelemeket lehet sűrűn egymás mellé telepíteni, és a dőlésszöget a termelés optimalizálásához lehet igazítani, miközben az alatta lévő területen vígan nőnek a haszonnövények. Ehhez félig áttetsző, narancsszínű paneleket használnak. Így azokon átjut a fény, ráadásul az átjutó vörös és narancs fény a növények növekedéséhez és terméséhez is elengedő lesz. Amennyiben igazuk van, és nem labor körülmények közt is bizonyít a rendszer, az nagy lökést adhat a gazdaságoknak, akik az élelmiszertermelés mellett onnantól energiatermeléssel is turbózhatják pénztárcájukat. Persze a csapadék levezetése a növényekhez bonyolultabb, cserébe azonban a jégveréstől védettek lesznek. A permetezés és több hasonló munka azonban szintén nehezebbé válhat...
képek és lead kép: shutterstock