Történelmi jelentőségű ENSZ megállapodás a tengerek védelméről

A klímakatasztrófa mellett jelentkező biodiverzitási válság is egyre inkább a köztudatba ékelődik. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen sok tudós nem is válságként, hanem egy újabb kihalási hullámként, a hatodik nagy kihalási eseményként hivatkozik a most zajló folyamatokra.

A világ államainak nagy része és sok nemzetközi szervezet is dolgozik azért, hogy sikerüljön védelmet szerezni a biodiverzitásnak a bolygó különböző területein. A vadasparkok, a vadrezervátumok, vagy éppen az Amazonas-medence szem előtt vannak - bár védelmük siralmas -, de az olyan területek, mint a nemzetközi vizek kicsit sem.

Ezek a területek tulajdonképpen jogilag szürke zónák, vagyis az itteni élőlények védelme is problémás, vagy inkább sehogyan sem megvalósított. A legutolsó nemzetközi lépés ebben az ügyben 1982-ben született, és akkor az ENSZ a világtengerek nemzetekhez nem kötött részének mintegy 1,2 %-át helyezte védelem alá. Azt viszont érdemes tisztázni, hogy a vizek mintegy kétharmada ide, vagyis a nemzetekhez nem köthető területre tartozik.

A védelem lényege, hogy korlátozzák a halászati, bányászati és hajózási lehetőségeket, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Most ebben a kérdéskörben sikerült előrelépést elérni, méghozzá egy 15 éve húzódó vita után, március 5-én. A világtengerek védelméről szóló megállapodás értelmében 2030-ig, vagyis 7 éven belül a világtengerek 30%-át nemzetközi védelem alá kell vonni.

Persze ahhoz, hogy ez a lépés valódi lehessen az országoknak még ratifikálni kell, valamint be is kell majd tartani, de mindenképpen történelmi jelentőségű, hogy ez a megállapodás egyáltalán megszülethetett, és előre mutat abban is, hogy a bolygónk egyre több kizsákmányolt területe kerülhessen védelem, vagy legalább szabályozott, fenntartható kitermelés alá.

képek és lead kép: shutterstock