Kinek kéne fizetni a klímakatasztrófa okozta károk kompenzálását és a védekezést?

A COP vagyis az ENSZ éghajlatváltozás elleni összefogásának konferenciája, illetve konferenciái - hiszen éppen a 27. zajlik – eddig is nagyon sok kritikát kaptak. Nem csak az a gond, hogy a vállalásokat, az itt elhangzó szívbemarkoló beszédeket és ígéreteket nem veszik túl komolyan a résztvevők a későbbiekben, hanem gond az is, hogy sokan magát a COP rendezvényt sem igyekeznek környezettudatossá tenni, hiszen magángépekkel érkeznek a tárgyalásokra.

Az idei rendezvényen előkerült egy olyan kérdéskör, mely egy ideje már a levegőben lógott, most pedig már tárgyaltak is róla: ki fizesse meg a klímakatasztrófa következményeit? A fejlődő országok ugyanis lényegesen nagyobb mértékben szenvedik meg ezeket a változásokat az esőzések, aszályok, hőhullámok és más jelenségek kapcsán, mint a gazdag nemzetek. Nem csoda hát, ha követelik: a klímaváltozás kiváltásában nagyobb szerepet vállaló országok, a nagyobb szennyezéssel működő nemzetek vállaljanak nagyobb részt a kompenzálásban is, segítsék a fejlődő országokat abban, hogy képesek legyenek védekezni a klímakatasztrófa hatásai ellen.

Persze lehet azzal érvelni, hogy ezeket az országokat már rég támogatják más nemzetek, de az is igaz, hogy komoly hasznuk is van az itteni nyersanyagokból, munkaerőből és sok már erőforrásból is. Ráadásul a fejlődő országok válságba kerülése erősíti a klímamigrációt is, mely bizony a gazdag nemzetekre helyez hatalmas nyomást.

Mia Mottley, Barbados vezetője azt a lehetőséget is megpendítette, hogy bizony a szennyezés kapcsán brutális nyereségre szert tevő fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatoknak is nagyon komoly szerepet kellene vállalniuk a klímakatasztrófa elleni fellépésben, méghozzá anyagilag. Tény ugyanis, hogy miközben a szennyezés kapcsán a fejlett országok nagyvállalatai hatalmas nyereségekre tettek szert, a fejlődő országoknak zömmel a negatív hatások jutottak.

képek és lead kép: shutterstock