A klímakatasztrófa mostanra szinte minden embert aggodalommal tölt el. Azonban egyre többször olvashatjuk, hogy sorra törnek ki a vulkánok a bolygón, és bár ezek a kitörések egyelőre nem okoznak különösebben nagy változásokat a klímában, de képesek lehetnek rá.
A vulkánkitörések alkalmával a légkörbe kerülő hamu, füst és gázok igen nagy mennyiségben képesek visszaverni a Nap beérkező sugarait, vagyis hűtő hatást gyakorolhatnak a Földre. Ehhez azonban a kitörésnek hatalmasnak kellene lennie, erre pedig egy jó ideje nem volt példa.
kép: volcanofoundation.org
Illetve ez így nem igaz, volt rá példa, nem is olyan régen, hiszen éppen ebben az évben, januárban tört ki iszonyatos erővel a Hunga Tonga-Hunga Ha'apai vulkán, mely cunamit indított útjára, ám a légkört mégsem hűtötte. Ennek oka pedig a vulkán elhelyezkedésében keresendő.
A vulkán ugyanis több, mint 146 méteres mélységben, a Csendes Óceán felszíne alatt helyezkedik el. A kitörés ennek ellenére félelmetes hamucsóvát lövellt az ég felé, mely 3 nap leforgása alatt 590 000 villámcsapást is generált. Mivel a kitörés a víz alatt történt, a forró anyag a vízzel keveredve gőzt hozott létre. Pontosabban mintegy 58 000 olimpiai úszómedence megtöltéséhez elegendő gőzt lökött a sztratoszférába, mely közel 10%-a az itt jelen lévő tipikus vízmennyiségnek - mutat rá egy friss tanulmány, mely a Geophysical Research Letters-ben jelent meg július 1-én.
kép: phys.org
A vízgőz pedig nem hűti, hanem éppen ellenkezőleg, jelentősen melegíti a légkört, ráadásul míg a vulkáni gázok pár hónap alatt kiürülnek a légkörből, a vízgőz ennél jóval tovább van jelen. Összefoglalva tehát a vulkán kitörése nem, hogy segített volna a klímakatasztrófa elleni fellépésben, hanem csak tovább rontotta, méghozzá jelentős mértékben a kialakult helyzetet. És hogy a történet még elkeserítőbb legyen: a kutatók úgy vélik, hogy a Hunga Tonga-Hunga Ha'apai kitörése a történelem folyamán valószínűleg az első olyan feljegyzett eset, mikor a kitörés nem hűti, hanem melegíti a bolygónkat...
lead kép: youtube