Németország is erősen érzi az energiaválságot, ennek megfelelően pedig komoly intézkedéseket vezetnek be a spórolás érdekében. Ezen intézkedések egy része azonban nem egészen a spóroláshoz írható, sokkal inkább az észszerűséget erősíti, a felesleges pazarlást szünteti meg.
Most persze nem arról van szó, hogy az irodai munkát végző emberek esetében a munkahelyet maximum 19°C-ra lehet fűteni, míg a fizikai munkát végzők esetében a munkahely maximum 12°C-os lehet. Bár ezek az intézkedések drasztikusak, szükségszerűnek mondhatóak.
Az észszerűséget erősítik azonban azok a rendelkezések, melyek az üzletek számára megtiltják, hogy az utcafronti ajtókat nyitva tartsák, miközben a belső tereket fűtik. Hiszen így a keservesen előállított hő úgy illan el a boltból, mintha sohasem lett volna. Ugyancsak erősen ésszerű, hogy az uszodák, rehabilitációs intézmények és a szállodák élhetnek csak azzal a lehetőséggel, hogy földgáz vagy áram felhasználásával fűtsék a vizet, a magánházak medencéi esetében ezt megtiltják.
Bár drasztikus, de érthető az is, hogy a fűtést nem engedik az előcsarnokokban, illetve a várókban, vagyis az olyan helyeken, melyek nem állandó tartózkodásra szolgálnak. Tény, hogy azért némi fűtés itt is jó lenne, de az is igaz, hogy felesleges 20-22°C-ra fűteni egy várótermet, ha az emberek kabátban, csizmában és sapkában érkeznek, hiszen ezeket csak nehezen tudják hova tenni. Az energiaválság olyan intézkedéseket tesz szükségessé, melyek egy része drasztikus, egy része azonban észszerűségi elveket követ, vagyis a veszély elhárulta után is nyugodtan meg lehetne tartani őket.
képek és lead kép: shutterstock