Városlakó? A század végére gond lehet az ivóvizével

Hazánkban jelenleg is kiterjedt szárazsággal küszködnek az emberek, aminek az oka a csapadékeloszlás szélsőségek felé való eltolódása. De ez semmi ahhoz képest, ami az emberiségre várhat a század végére.

A szárazság ugyanis csak fokozódni fog, amihez az áradások is csatlakoznak. Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy miért is, hiszen a szárazság után a föld beissza az érkező csapadékot. Ez igaz, de csak abban az esetben, ha nincsen lefedve elképesztő mennyiségű betonnal. Az urbanizáció miatt azonban 2100-ra az emberek többsége a betondzsungelek lakója lesz.

Jelenleg a világ lakosságának 56%-a városlakó. Ha ezt soknak érezzük, akkor azt is gyorsan hozzá kell tenni, hogy idehaza ez az arány 72% és egyre csak növekszik. A jobb életkörülmények, a kényelmesebb élet és a magasabb fizetések miatt áramlik az emberek tömege a városokba, és számukra helyet kell teremteni. Ennek megfelelően egyre szélesebb városok alakulnak ki, melyekben a mostani trendeket követve egyre több lesz a betonozott felület. Ezen keresztül a víz nem képes a talajba szivárogni, vagyis az egyszerre érkező hatalmas mennyiségű csapadéknak csupán elenyészően kis részét képesek kezelni a városok.

A víz egyébként is sarkalatos kérdéssé válik. A becslések szerint a század végére a nagyvárosok közel harmada kifogy a vízkészleteiből, vagyis az itt élők vagy kénytelenek lesznek elvándorolni, vagy komoly vízkorlátozásokkal kell együtt élniük. Az IPCC jelentés szerint optimista becslések nyomán is az emberi populáció fele lesz kitéve a szélsőséges pára és hőség okozta életveszélyes környezetnek, és ezen bizony a városi környezet erősen ront is.

A megoldás - mivel az urbanizáció megállíthatatlanul zajlik – a várostervezés újraértelmezése lehet. A zöldfelületek olyan értéket képviselnek, melyet egyelőre nem is fogunk fel. Ezek adhatnak enyhet a forróságban, csökkenthetik az áradásokat és gondoskodhatnak a vízkészletek megőrzéséről is. A betont el kell felejteni, vízáteresztő burkolatokban kell gondolkodni, illetve meg kell érteni azt is, hogy az ember csak a természettel összhangban, azzal együtt képes életben maradni. Ez nem azt jelenti, hogy le kell mondani a kényelemről, luxusról, vagy mindent a természetnek kell alárendelni, hanem azt, hogy az életvitelünkben és a várostervezésben is szimbiózisra kell törekedni a természettel, egyszerűen azért, mert ez a túlélésünk kulcsa.

képek és lead kép: shutterstock