Mumbai tipikus példája annak a városnak, amikkel nemsokára a világ minden táján találkozhatunk. Nem kevesebb, mint 30 millió lakosa van, és ez a szám egyre csak növekszik. A levegő minősége a városban minősíthetetlenül rossz, a zsúfoltság és a szemét itt is komoly gondokat okoz.
De Mumbai példa abból a szempontból is, hogy mi is vár a világ nagyvárosainak egy jelentős részére, illetve több kisebb – nagyobb településre, mezőgazdasági területre, vagy éppen egyszerű mezőkre, erdőkre. A tenger ugyanis nem válogat, elönt mindent, ami csak elé kerül. Mumbai pedig elé fog kerülni, hiszen a város egyike a klímakatasztrófa okán legsebezhetőbb területek egyikének.
A gondot az jelenti, hogy a város lakosságának egy jelentős része egy viszonylag keskeny, és alacsonyan fekvő területen zsúfolódik össze. Bár az is igaz, hogy Mumbai jelentős része a tengerszint felett mindössze 10 méterrel foglal helyet, ami nem éppen biztató adat.
Főleg akkor nem, ha a prognózisokat is nézzük. Ezek szerint a város 40%-a 2100-ra tulajdonképpen elsüllyed. Ez az oka annak, hogy Mumbai vezetése életbe léptette klímavédelmi tervét. Ebben az energiaszektor és az épületek átalakítása mellett szerepel többek közt a városi zöldterületek növelése, a fenntartható hulladékgazdálkodás és a fenntartható közlekedés megteremtése is. Hogy egy ekkora, és ennyire zsúfolt városban ezt hogyan fogják megvalósítani, az már egy egészen más kérdés.
Mumbainak azonban azzal is számolnia kell, hogy a tengerszint emelkedése nem áll meg attól sem, ha holnap az egész világ felhagy a CO2 kibocsátásával. A vizek így is melegednek még egy darabig, ami a hőtágulás miatt tengerszint emelkedést vált ki, nem is beszélve az olvadó jégsapkákról, és a tetemes mennyiségű édesvíz hatásairól a tengeri áramlatokra. A cselekvés tehát létszükséglet, és már most számolni kell a veszteségekkel is.
képek és lead kép: shutterstock