Szaporodnak a gyilkos hőhullámok, de azért nem állunk olyan rosszul

A klímakatasztrófával kapcsolatosan sokszor lehet hallani, hogy több lesz a hőhullám, amire már most is látunk példákat. Sajnos az 1,5°C-os álomhatár egyre messzebbre úszik az emberiségtől, és valószínű lesz a minimum 2°C-os melegedési szint az iparosodás előtti állapotokhoz képest. Ez pedig sok, emberéletben mérve is.

A University College London és a Readingi Egyetem kutatói egy tanulmányban világítottak rá arra a tényre, hogy 2°c-os melegedés mellett a hőhullámok hatása is jelentősen megnő. Ez pontosabban azt jelenti, hogy a hőség miatt bekövetkező halálesetek száma 42%-kal fog megugrani, vagyis a 10 legmelegebb napon átlagosan napi 166 halálesettel lehet majd számolni, szemben a mostani 117-tel.

Az emelkedés emberéletekben mérve is komoly probléma, ám számos más területen is katasztrófákat okoz. Erre jó példa a már most is egyre durvább aszályos időszakok jelentkezése, az erdőtüzek, áradások felszaporodása is. Ugyanakkor ha visszatérünk az emberélet kérdésére, akkor a helyzet nem olyan rossz, mint elsőre látszik.

Bár a hőhullámok valóban több életet követelnek, cserébe azonban a hideg napok száma csökken. És bizony a hideg messze sokkal több áldozatot szed, mint a hőség. Az USA és Kanada területén a hőhullámok éves szinten 2500 halálesetért tehetőek felelőssé, míg a hideg nagyjából 100 000 emberéletet követel évente. De még a melegebb éghajlatú országokban - mint amilyen India – is 7 hideg okozta haláleset jut egy hőség okozta halálra.

képek és lead kép: shutterstock