Rosszabb helyzetet teremtenek az aszályok, mint hittük

A klímamodellek készítése nem egyszerű feladat. Nagyon sok a változó, és olyan lehetőségeket kell előre számolni, amikre eddig nem volt példa, vagyis igen nagy a hibaarány. Sajnos ez többnyire nem a pozitív irányba dönti a mérleget, azaz sokszor az derül ki, hogy a modellek túlságosan is derűlátóak voltak.

A magyar ELKH Kutatóközpont tudósai most egy tanulmányban mutattak rá arra, hogy a szárazság modellezésénél az adatok bizony pozitívabb képet festenek, mint amilyenre valójában lehet számítani. A kísérletek eredményei eddig jelentősen alábecsülték az aszályok hatásait, mivel nem foglalkoztak a kérdéskörrel elég komplexen.

A modellek többnyire az eső hiányával számolnak, de az aszály természetes körülmények között nem csak erről szól. Ilyenkor az idő is melegebb, nagyobb a por, kisebb a növényzet szénmegkötő képessége és egy sor olyan adat is beleszól az eredményekbe, melyeket ha figyelmen kívül hagyunk, akkor az adatok sokkal pozitívabb képet festenek, mint a valóság.

Tény persze, hogy ezekben a számításokban is bőven akad hibaszázalék, mindenesetre minél pontosabban képesek a tudósok rámutatni arra, hogy mennyire nehéz helyzetbe sodorjuk magunkat, annál nagyobb fellépést érhetnek el.

Ez nem csak politikai - törvényhozói szinten igaz, bár ott is komoly lökést adhat a fellépésnek az, ha a klímamodellek pontosabbak, és megmutatják, hogy közel sincs annyi időnk gondolkodni, mint hittük. De egyéni szinten is megmutatja, hogy a víz micsoda kincs, és annak megőrzése kiemelten fontos.

A klímamodellek alapján hazánkban nagy valószínűséggel nem csökken jelentősen a csapadék mennyisége, ugyanakkor időbeli eloszlása sokkal szélsőségesebbé válik. Az aszályok hosszabbak, az esőzések intenzívebbek lesznek, ami kicsit sem jó hír, hiszen így a víz felhasználásának gyakorlatán jelentősen vagyunk kénytelenek változtatni.

képek és lead kép: shutterstock