Az Ukrán-Orosz háború sajnos élesen rávilágít arra, hogy a gáztól való függőség erősen sebezhetővé teszi a világot. És itt most nem is kifejezetten az orosz gázról van szó, hanem alapvetően a fosszilis energiahordozókról. Ezek ugyanis nem mindenhol találhatóak meg, és messze nem ugyanakkora mennyiségben. Ennek megfelelően, ahol az energiahordozókból hiány van, ott bizony kiszolgáltatott helyzet áll elő.
Ezen az elven elindulva döntött úgy a német vezetés, hogy 2035-ig teljes egészében kivezeti energia-mixéből a fosszilis energiahordozókat, és termelésében a megújulókra áll át. Ez hatalmas lépés, és a kivitelezés sem egyszerű, hiszen megvannak a maga buktatói. A válsághelyzet kapcsán azonban a vezetés stratégiai fontosságúnak ítéli, hogy az energiafüggőséget a lehető leghamarabb fel lehessen számolni.
Az egyik fontos eszköz a magánházakra telepített napelemes rendszerek jelentős támogatása lesz. Ez nemcsak magát a telepítés ösztönzését jelenti, hanem a megtermelt többletmennyiség árának visszajuttatását is a termelőhöz - ezt törvényben igyekszik garantálni a német kormány.
Persze a gáztól való függetlenedésnek ára van, nem is kicsi. A gyors lépésekért cserébe veszélybe került két, korábban már kitűzött energiapolitikai cél is. Az egyik az atomenergia kivezetése, a másik a szén eltüntetése az energia-mixből. Mindkettő céldátum csúszhat, ám az eredeti elképzeléshez képest - mely 2040-re tette a fosszilis hordozók kivezetését - még most is gyorsabb.
Mivel ezek a lépések hatalmas befektetéseket és komoly átalakításokat is igényelnek, a német kormány törvényben akarja rögzíteni, hogy mindez “nyomós közérdek és az energiaellátási biztonságot szolgálja” - írja az MTI
képek és lead kép: shutterstock