A klímakatasztrófa megfékezéséhez sajnos kevés lesz a faültetés. A hatalmas léptékű fásítás óriási segítség, elengedhetetlen szükséglet, de önmagában még kevés. A kibocsátás jelentős csökkentése - megállítása is kell, sőt, még ennél is több!
A légkörben lévő CO2 ugyanis attól még nem tűnik el, hogy nem bocsátunk ki belőle többet, és a fák jótékony hatásának is időre van szüksége. Vagyis mindenképpen meg kell oldanunk a CO2 leválasztását is a légkörből ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásait minimalizálni legyünk képesek. Ez azonban nem egyszerű feladat.
Azon túl, hogy technológiailag nem könnyű, a leválasztott gázt tárolni is kell valahogyan. Ezt leginkább föld alatti tárolókba való fecskendezéssel valósíthatjuk meg, de ezzel az a gond, hogy problémás a tárolás, és persze folyamatosan ott lóg felettünk Damoklész kardja, hogy mikor szabadul ki a gáz a tározókból baleset, természeti katasztrófa, vagy bármi egyéb miatt.
Ennél jobb megoldás a mineralizáció. Ennek során a CO2 széntartalma egy ásványba záródik egy kémiai reakció által. Ezzel pedig nagyon hosszú távon és biztonságosan lehet tárolni a szenet. Csakhogy a mineralizáció során a tudósok azt figyelték meg, hogy a kőzet pólusai eltömődnek, vagyis csak nagyon kis mennyiségben képes magába zárni a szenet. A mineralizáció a kőzet mállása során megy végbe, hiszen így újabb és újabb felületek keletkeznek, melyek képesek befogadni az anyagot.
Az Amerikai Geofizikai Unió 2021-es ülése során azonban bemutattak egy tanulmányt, melyben rámutatnak a tudósok, hogy egyes kőzetek lényegesen nagyobb mennyiségben képesek magukba zárni a szenet, mint mások. Ezek közt az olivin az egyik, mellyel a tudósok behatóbban is foglalkoztak.
A feladat most az, hogy a szén kőzetekbe épülésének technikáját tökéletesítsék az arra alkalmas kőzetek esetében, ezzel ugyanis igen nagy lökést lehetne adni a légköri leválasztásnak, hiszen ezzel a tárolás egyszerűen és hatékonyan, nem utolsó sorban pedig egyszeri költséggel oldható meg.
képek és lead kép: shutterstock