A klímakatasztrófa egyik szomorú velejárója az a tény, hogy jelentős gleccserolvadással lehet számolni miatta. Sőt, tulajdonképpen nem csak a gleccserek, hanem minden tartósan fagyott rész is jelentősen veszít térfogatából, kivéve a Júlia-Alpokban.
kép: severe-weather.eu
Napjainkban a gleccserek és hóval fedett területek nagyjából 31%-kal veszítenek többet területükből, mint 15 évvel ezelőtt. A legveszélyeztetettebbek Alaszka gleccserei, melyek nagyjából 100-szor olyan gyorsan olvadnak, mint azt eddig gondoltuk.
kép: severe-weather.eu
A gleccserek olvadása nem új dolog, hiszen minden évben megtörténik. Nem is ez a gond, hanem az, hogy az egyensúly eltolódik. A nyári hónapok olvadása télen visszafagyással jár, vagyis a gleccser mérete átlagot számolva nem változik. Ez az, ami az utóbbi években sajnos már nem igaz.
Olaszország és Szlovénia között találhatjuk a Júlia-Alpok területét, melyen ugyanúgy vannak gleccserek, mint a hóhatár fölé emelkedő hegyek majd’ mindegyikén. Itt azonban igencsak kis gleccsertesteket figyelhetünk meg. Ennek megfelelően azt várnánk, hogy ezek gyorsabban is olvadnak, és eltűnnek a klímakatasztrófa miatt.
kép: severe-weather.eu
A valóságban azonban nem ez történik, sőt, ezek a gleccserek még növelni is képesek voltak térfogatukat - természetesen az átlagot tekintve. Ennek oka, hogy a szélsőséges időjárásnak “hála” a téli csapadékmennyiség itt megemelkedett, vagyis a gleccserek több utánpótláshoz jutottak.
kép: USGS photo by B.F. Molnia
Sajnos az is igaz, hogy a melegedés hatására a hulló hó egyre vizesebb, vagyis ez a trend nem lesz hosszan fenntartható, a Júlia-Alpok gleccserei ugyanúgy halálra vannak ítélve, mint a többi, ha nem lépünk sürgősen a katasztrófa enyhítése érdekében.
lead kép: Louis H. Pedersen and Bruce F. Molina