Igen sokszor kerül elő a téma, hogy egy-egy metropolisznak mekkora a kibocsátása, hogy milyen minőségű a levegője, vagy hogy meddiglehetellátni a benne terjengő szmogban. De tényleg ekkora lenne ezeknek az adatoknak a jelentősége? Egy friss kutatás alapján igen.
Városok és mérgek
Az emberiség létezése óta egyre inkább összetömörül, olyan metropoliszokat hozva létre, melyekben sokszor egy egészországnyiember tömörül, meglepően kicsi helyeken. Hazánk nagyvárosai eltörpülnek az olyan külföldi hatalmasságok mellett, mint Moszkva, melynek lakossága 11,92 millió fő, vagy éppenShanghai, ahol több, mint 26 millió ember él.
kép: borgenmagazine.com
Ezek a hatalmas városok károsanyag-kibocsátás szempontjából is előkelő helyen szerepelnek, amin nem is nagyon lehet csodálkozni. Itt tömörülnek az emberek, itt található olcsón munkaerő, alapanyag és kapcsolódó vállalkozások, vagyis az ilyen városokban igen sok a gyár, a nagy kibocsátással rendelkező vállalkozás.
Nagy a baj, de mekkora?
Jogosan lehet feltenni a kérdést, hogy ha a fent említettek igazak, akkor vajon hogyan is alakul a városok kibocsátása, mennyivel járulnak hozzá az emberiségösszkibocsátásához. Hiszen akármekkora metropoliszokról is beszélünk, a területük összessége is eltörpül ahhoz képest, amekkora területeket a “vidék” lefed. És itt is vannak autók, vonatok, itt is folyik termelés, erdőirtás, környezetszennyezés.
kép: MIKE HEWITT-GETTY IMAGES
A Frontiers in Sustainable Cities lapban publikált tanulmány szerint a nagyvárosok felelőssége nagyobb, mint gondolnánk. 53 ország 167 városának kibocsátási adatait elemezve kiderült, hogy bizony a világon nagyjából 25 gigantikus város felelős az emberiség károsanyag-kibocsátásának több, mint feléért! Ezen városok között pedig szép számmal akadnak kínaiak, de az USA, az EU és Japán is képviselteti magát, ahogyan a listáról Moszkva sem hiányozhat.
A kibocsátásért itt is az emberek a felelősek, akárcsak a vidék esetében, de a kibocsátás visszafogása és avárosokjelentős átalakítása eddig nem volt olyan nagyon előtérben, mint kellett volna. Ez a tanulmány azonban erősen rámutat arra, hogy mekkora jelentősége is van annak, ha a természetet és a városokat összehozzuk, ha nem egymástól elkülönülő egységként, hanem összesimuló helyekként kezeljük őket. Hiszen így a kibocsátás is jelentősen csökkenthető, és az életkörülmények is nagyban javulhatnak.
lead kép: Alamy