Napelemet a sivatagba? Messze nem olyan jó ötlet!

Hova kerüljenek a napelemek? Teljesen jogos a kérdés, hiszen bár alakóházaktetejeideáliskörnyezet, de oda kellene a kerteket is költöztetni a városokban, és összességében nem is mindenhol lehet ideális mennyiségben termelni velük. De akkor mégis hova? Hát a sivatagba! Csakhogy ezzel van egy óriási nagy gond.

Nem jó a sivatag?

Ezt így nem lehet kijelenteni, hiszen jelentős napelem beruházások vannaka kietlen tájakon most is. Sőt, a világ 10 leghatalmasabb naperőműve is mind sivatagokban kapott helyet. Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen sík területekről van szó, melyeknek gazdaságilag nincsen haszna, vagyis éppen ideális az ilyen projektekhez. És hát egy sivatagban a napsütéssel sem lesz gond.

kép: chemistryworld.com

Sokan úgy gondolják, hogy a megoldás az emberiség energiagondjaira éppen a sivatagokban hever, pontosabban oda lehetne fektetni. Be kellene fedninapelemekkela területeket, melyek így elképesztő mennyiségben termelnék a tiszta, zöld energiát.

Túl sok a jóból

Az elképzelés azonban több sebből is vérzik. Egyrészt a sivatagok messze nem halott területek, nagyon is komplett, változatos ökoszisztémával rendelkeznek, ráadásul egyediek is, és ezek elpusztulnának a teljes lefedettség mellett.

Másrészt számolni kell egy olyan jelenséggel is, mely egy ekkora léptékű napelem telepítésnél már globális hatást gyakorolna. A napelemek sötét színű felülete nem csak a fényt nyeli el, ezzel együtt fel is melegszik, vagyis melegíti akörnyezetétis. A sivatagok 100%-os lefedettsége pedig katasztrofális felmelegedést generálna.

kép: powermag.com

A TheConversationben megjelent tanulmány szerint a Szahara 50%-os lefedettsége akkora hőmérséklet emelkedést generálnia lokálisan, ami akár a 2.5°C-ot is elérné, vagy meg is haladná. Ez pedig jelentős hőmérséklet különbséget jelentene a környező tengerek és óceánok hőmérsékletéhez képest. Az eredmény: a sivatagban lecsökken a légnyomás, ami monszun-szerű esőzések megjelenését eredményezné. Ez kizöldítené a sivatagokat, ami alapvetően nem is lenne olyan rossz dolog, de a növényzet tovább fokozná ezt a folyamatot, még több eső, még több zöld. A napelemek így már kevesebb energiát termelnének. Globálisan szemlélve az 50%-os lefedettség 0.39°C-os átlaghőmérséklet emelkedést hozna világszerte, ami egyrészt nagyon rossz adat, másrészt ezzel a zöldenergia éppen az egyik legfontosabb funkciójának mondana ellen, vagyis a klímakatasztrófa megállításának.

lead kép: Jamey Stillings for TIME