Az idei évben már többször beszámoltunk a Szibériában tomboló hőségről és annak pusztító következményeiről. Egyelőre pedig úgy látszik, hogy az intézkedések ellenére is a helyzet napról napra rosszabb. Ezt a statisztikák is alátámasztják, mivel az ebben az éghajlati övben (boreális öv) jellemző erdőtüzek júliusban és augusztusban tetőznek. A műholdas megfigyelések július 22-én már 188 különböző területen azonosítottak be erdőtüzet.
robertscribbler.com
Január-június közti hónapokban Szibéria átlaghőmérséklete 5 °C-kal az átlag felett volt, a júniusi hónapban pedig ez az érték 10 °C-ra nőtt. Az orosz Verhojanszk városban június 20-án rekord magas 38 °C-os hőmérsékletet regisztráltak.
A rekord mellett látható, hogy a környező településeken szintén 30 °C felett mértek, ami rendkívül ritka a térségben. (ogimet.com)
A hetek óta tartó hőséget egy a térség felett kialakuló blocking rendszer alakítja. A folyamat során egy erős deformációs zóna módosítja a felső troposzférában megszokott zonális áramlást, meridionális áramlássá. Ebben az esetben egy blokkoló anticiklonról van szó, ami extrém szárazságot és erdőtüzeket tud eredményezni. Azonban a szakértők azzal is egyetértenek, hogy ekkora mértékű hőbeáramlás szinte lehetetlen lett volna az ember okozta éghajlatváltozás befolyása nélkül.
Miért globális probléma a Szibériában pusztító erdőtüzek sokasága?
A jelenleg is folyó klímaváltozásnak leginkább az Északi-sarkvidék területei vannak kitéve. Itt minden folyamat a globális átlagnál kétszer gyorsabban zajlik le, ezzel pedig erősen befolyásolja a helyi lakosságot, az ökoszisztémát és a globális cirkulációt.
instagram.com/krsk1st
Azonban a sarkvidéken történő események nem maradnak a sarkvidéken. A globális cirkuláció szoros összekapcsolódása miatt, a pólusok befolyásolják az időjárási és az éghajlati viszonyokat is az alacsonyabb szélességeken. Ha a pólus "beteg" és így veszi ki a részét a cirkulációból, akkor ez erősen felgyorsíthatja az alacsony szélességeken is a változásokat.
lead kép: themoscowtimes.com