Becsúszó szereléssel érkezik a napenergia a szélenergia mellé a geotermikus lehetőség, hiszen olyasmit tud, amit az első kettő nemigen. Éppen ezért a szakértők szerint most a geotermikus energia évtizede következik.
Tiszta energia
A megújuló források közt viszonylag ritkán említjük meg a geotermikus energiát, pedig nagyon is jelen van. A legnagyobb hasznosítója Izland, a tűz és a víz országa, de hazánkban is hatalmas potenciál rejtőzik.
kép: Wikimedia Commons- Ásgeir Eggertsson
A geotermikus energia a földben rejlő hő valamilyen formájú kitermelésével nyer ki energiát, illetve ennek segítségével lehet fűtésre használni. A forró termálvíz erre tökéletesen alkalmas, visszapumpálva a kinyerési mélységbe pedig megújuló rendszerben termelhető ki újra és újra.
Adottságainak hála ezt az energiaforrást jellemzően a fűtési megoldásoknál alkalmazzák, de azért ennél több is van benne. Egészen pontosan a termálvízben rejlik olyasmi, amitől kifejezetten érdekessé válik a világ számára.
Elektromos verseny
A termálvíz, melyet a kitermelés során a felszínre hoznak nem csak azért jó, mert forró, hanem mert benne oldott formában egy ritka fém, a lítium is megtalálható. Ráadásul mivel a vizet más meggondolásból egyébként is a felszínre hozzák, a lítium kitermelése igen gazdaságossá válik.
A fém pedig versenyhelyzetbe hozhatja Európát, pontosabban Németországot Kínával szemben az akkumulátorok terén. A lítium ugyanis a jelenleg legelterjedtebb energiatárolási rendszereknek fontos része, ám a kitermelés messze van a környezetbarát megoldásoktól, komoly tájsebképződéssel is együtt jár.
Természetesen nem arról van szó, hogy a termálvízből kinyerhető lítium a világ igényének kielégítésére is elegendő, de nagyon jó alternatíva, ráadásul így lényegesenkörnyezetbarátabb, és persze olcsóbb is a kitermelése. A geotermikus energia kinyerésére szolgáló eszközökre is megnőtt a kereslet, aminek következtében apiaciszereplők száma is növekedésnek indult, ez pedig az árverseny élesedésével is jár, vagyis mindenki profitálhat belőle. A kérdés már csak az, hogy a megtérülési ráta a nagyberuházások számára is lesz-e olyan vonzó, mint más, akár kevésbé környezetbarát energetikai megoldások.
lead kép: Gretar Ívarsson