Ez lehet a megoldás a korallfehéredés ellen

A korallok fehéredése nem ismeretlen probléma a világ előtt. A kutatók pedig igyekeznek tenni ellene, ami többnyire abban merül ki, hogy új telepek létrejöttét segítik el különböző, tengerbe telepített eszközökkel. Ez azonban a tényleges gondot sajnos nem oldja meg.

Melegedő tengerek

A globális felmelegedéssel együtt jár az is, hogy a levegő hőmérsékletének emelkedése mellett a tengerek és óceánok is egyre melegebbek lesznek. Ez nem csak azért baj, mert így a hőtágulás jelensége révén veszélybe kerülnek a tengerpartok, hanem azért is, mert ez hatással van a tengerek élővilágára, köztük is különösen a korallokra.

kép: china.org.cn

A virágállatok sajnos igen érzékenyek mind a hőmérsékletre, mind a szennyező anyagokra. Létük azonban nagyon fontos, hiszen komplett ökoszisztémáknak adnak otthont. A meleg hatására azonban kifehérednek, és sajnos többnyire el is pusztulnak. A szín elvesztésének oka, hogy a virágállatok szimbiózisban élnek az úgynevezett zooxantellákkal, melyek a színüket is adják, és amelyek a táplálkozásban vannak a segítségükre. A meleg miatt ezek a kis algák távoznak a korallokból, és ha nem térnek vissza, a virágállatok elpusztulnak.

Mit lehet tenni?

Sajnos a tengerek melegedését nem sikerült megállítani, így pedig az új telepek létrehozása sem segít a jelenségen. Ausztrál kutatók éppen ezért más oldalról közelítettek a problémához, és egy kicsit belenyúltak az evolúcióba.

A kísérlet négy évig tartott,ez időalatt pedig a laborban nevelt korallokszimbiótáit, vagyis azooxantellákatfokozatosan egyre nagyobb hőhatásnak tették ki, vagyis irányított evolúciónak vetették alá őket. Az eljárás lényege, hogy ellenállóbb algákszülessenek, melyek sokkal tovább képesek elviselni a meleget, így a korallok, és az általuk eltartott ökoszisztémák sem tűnnek el.

kép: bestchinanews.com

Az eredmények nagyon jók, vagyis a virágállatok sokkal ellenállóbbá váltak. Ez pedig kiemelten fontos Ausztrália és a világ számára is. A legkisebb kontinens ugyanis a Nagy korallzátonyvonzerejévelis számol a gazdaságában. Számszerűsítve ez a természeti képződmény a felmérések alapján nagyjából 56 milliárd ausztrál dollárral járul hozzá a gazdasághoz,évente, vagyis megőrzése kiemelten fontos.

lead kép: Mia Hoogenboom