Rejtett szénforrásra találtak az Északi-sarkon

A tudósok az Északi-sarkon egy eddig ismeretlen szénforrást azonosítottak, ami a jövőben jelentősen befolyásolhatja a part menti ökoszisztémát. Jelenléte még egyelőre aggódásra ad okot, hiszen a szénforrást körülvevő bizonytalanság miatt, egyelőre nem lehet tudni pontosan, milyen következményeket hozhat az új szénforrás az éghajlatváltozás korszakában.

Nature Communication folyóiratban jelent meg egy tanulmány, miszerint a felszín alatti víz segítségével jelentős oldott szerves anyag jut el a sarkvidék part menti vizeibe. Viszont ezeken a területeken a víz a permafroszt (olyan talaj, ami két vagy annál több évig van fagyott állapotban) talaj tetején - de még a föld alatt - jut el láthatatlanul a szárazföldből a tengerbe.

A felszín alatti víz a világ minden részén fontos tápanyagforrást biztosít az óceáni élőlények számára, viszont ez Északi-sarkvidéken meglehetősen elhanyagolható volt, mivel az ott található víz a megfagyott föld csapdájába esett. Ezért váltott ki hatalmas visszhangot az a tény, miszerint a sarkvidék felszín alatti vizei, akkora mennyiségű oldott szerves anyagot szolgáltatnak a Beaufort-tengerbe, ami közel megegyezik a szomszédos folyók nyári hozamával.

Az eddig elfogadott állítás szerint az évente megfagyott talaj vagy az állandóan jelen levő fagy folyamatosan korlátozta a víz áramlását. Azonban a globális melegedés okozta extrém melegedések miatt, ezek a területek egyre gyakrabban olvadhatnak ki, ami egy teljesen új perspektívát szükségeltet a sarkvidéki ökoszisztéma felé.

A kutatás során megállapították, hogy amikor a felszín alatti víz az óceán felé halad, az út során többrétegnyi talajjal és olvadó permafroszttal keveredik. Viszont ezeket a területeket több száz/ezer éve a permafroszt uralja, ami arra engedhet következtetni, hogy több ezer éve megfagyott szerves anyag olvadhat ki és kerülhet be a jelenlegi szén körforgásba.

Az egész folyamat különlegessége az, hogy az ilyen típusú szén még sohasem találkozott fénnyel. Ha a szerves anyag a folyókon keresztül jut az óceánokba, akkor valamilyen szinten a napfény bontani fogja, de a talajvízben történő szállítása során ez nem történhet meg. Így pedig nagyon értékes táplálékforrás lehet a sarkvidéken élő baktériumok és egyéb szervezetek számára.

lead kép: Anton Petrus/gettyimages.com