Több mint 1 milliárd ember lehet kitéve hőstressznek a jövőben

Egy új tanulmány jelent meg az Environmental Research folyóiratban, ami szerint az extrém magas hőmérséklet és páratartalom által okozott hőstressz, körülbelül 1.2 milliárd embert fog érinteni a század végére feltételezve azt, hogy az üvegház gáz kibocsátásban nem történik jelentős változás. Ez több mint négyszer annyi ember, mint akit ma érint és több mint tizenötször annyi ember, mint akiket a globális felmelegedés nélkül érintett volna.

A hőstressz károsítja az emberi egészséget, a mezőgazdaságot, a gazdaságot és a környezetünket is, ráadásul a növekvő globális hőmérséklet csak tovább fokozza az ezt okozó hőhullámokat. A hőstressz azért alakul ki, mert a test nem képes megfelelően lehűlni az izzadással. A testhőmérséklet ezáltal gyorsan emelkedhet, a magas hőmérséklet pedig károsíthatja az agyat és más létfontosságú szervet is. Az Egyesült Államokbeli Betegség Ellenőrzés és Megelőzés központja szerint a hőguta a legsúlyosabb hővel összefüggő betegség, ami sürgősségi ellátás nélkül rokkantságot vagy akár halált is okozhat.

Ha elkezdünk hőstresszről szóló tanulmányokat vagy cikkeket olvasni azt vehetjük észre, hogy a legtöbb esetben a hőhatásokra összpontosítanak és nem veszik figyelembe a másik kulcsfontosságú tényezőt, a páratartalmat. Ezért a kutatók most ebben az esetben a pontosabb szcenárió elérése érdekében azt vizsgálták, hogy a jövőben hogyan fog megváltozni a hő és a páratartalom napi szélsőségeinek értéke a felszíni globális átlaghőmérséklet (GSAT) függvényében. A GSAT azért fontos ebben az esetben, mert ha a hő-páratartalom szélsőségek gyakoriságának méréseit együtt alkalmazzuk az ember által érzékelt kültéri hőmérséklettel (wet-bulb global temperature- WBGT, a levegő hőmérséklete mellett figyelembe veszi a páratartalmat és a szélsebességet is), akkor az szorosan kapcsolódik a felszíni globális átlaghőmérséklethez. Ezáltal pedig egy valósabb képet kaphatunk a jövőről.

Viszonyításképp, a következő ábra néhány olyan múltbéli hőhullámot mutat be, ahol kiugróan magas volt a halálozási arány. A 2003-as európai hőhullám körülbelül 45 000, a 2010-es oroszországi pedig körülbelül 54 000 ember halálát okozta. A másik négy esetben pedig több ezer ember vesztette életét az extrém körülmények miatt.

A múltbéli hőhullámok maximális WBGT-i az ERA5 adatai alapján. A 31 °C foknál nagyobb WBGT tartományú területeket fehér kontúr veszi körül. (Environmental Research)

A felszíni globális átlaghőmérséklettel korrigált WBGT gyakorisága, adott hőmérsékleteken különböző forgatókönyvek szerint (fentről lefele nő a becsült globális felszíni átlaghőmérséklet megváltozása). (Environmental Research)

Az ebből fakadó eredmények szerint (ha fenntartjuk a jelenlegi népesség eloszlást), az extrém hő és páratartalom éves szinten várhatóan 500 millió embert fog érinteni, ha a bolygó átlaghőmérséklete eléri 1.5 °C fokos emelkedést (iparosodás előtti átlaghoz képest), 800 millió embert, ha eléri a 2 °C fokos emelkedést, és 1,2 milliárd embert fog érinteni, ha eléri a 3 °C fokos emelkedést. A bolygó már körülbelül 1.2 °C fokkal melegebb, mint az 1800-1850 közötti időszaka átlaga.

lead kép: abouthungary.com