A második legmelegebb évet hagytuk magunk után a mérések kezdete óta

A napokban erősítették meg a Meteorológiai Világszervezet által kiadott decemberi ideiglenes értékelést, miszerint a 2019-es év volt a második legmelegebb év az iparosodás óta. A globális átlaghőmérséklet 1,1 °C fokkal volt melegebb az 1850-1900 közötti időszak átlagánál. 2015-2019-es időszak adja az öt legmelegebb évet, 2010-2019 pedig a legmelegebb évtizedet. Magyarországon pedig a mérések kezdete óta a legmelegebb éven vagyunk túl.

2018-ban az üvegházhatású gázok koncentrációja rekord értékeket értek el: a szén-dioxid 407 ± 0.1 ppm (ppm: egy részecske az egy millióból), a metán 1869 ± 0,2 ppb (ppb: 1 részecske az egy milliárdból), dinitrogén-oxid 331.1 ± 0.1 ppb. Az előzetes adatok pedig ezek növekedését mutatták.

Az éghajlati rendszerben az üvegházhatású gázok fokozódó koncentrációja következtében felhalmozódó többlet energia több mint 90%-át az óceánok nyelik el. Ennek következtében 2019-ben az óceánok hőtartalma a felső 2 000 méteres rétegben szintén rekord magas volt. Az óceáni területek 84%-a tapasztalt minimum egy tengeri hőhullámot az év során. Az 1993 óta tartó műholdas magasságmérések óta a globális átlagos tengerszint is rekordot döntött, elsősorban a Grönlandon és az Antarktiszon történő nagy mennyiségű hóolvadás következtében.

A 2019-es év legsúlyosabb időjárási következményei

A jelentések szerint az átlag feletti csapadékmennyiséggel befejeződő ázsiai monszun következtében létrejövő áradásokban, több mint 2200 ember vesztette életét. Komoly árvizekkel kellett szembenézni az Egyesül Államoknak is, hiszen 2018 júliusa és a 2019 június között időszakban lehullott átlagos csapadékmennyiség rekord magas volt (962 mm). Az árvizekből származó gazdasági veszteséget 20 milliárd dollárra becsülték a szakértők. Dél-Amerika egyes országait és Iránt is komoly áradások érték a 2019-ben.

vox.com

Ausztrália és Délkelet-Ázsia számos részén pedig az aszály pusztított nagy mértékben, amit az indiai-óceáni dipólus erős pozitív fázisa befolyásolt.

Erős és hosszútávú hőhullámok érintették a Föld számos kontinensét. Ausztráliában a 2019-es január volt az eddigi legmelegebb január a mérések kezdete óta. Két nagy hőhullám érte el Európát is, június és július végén. Franciaországban megdőlt az országos rekord (46 °C) de rekord dőlt Németországban (42,6 °C), Hollandiában (40.7 °C) Belgiumban (41.8 °C), Egyesült Királyságban (38.7 °C) és Helsinkiben (33.2 °C) is.

Hatalmas erdőtüzek tombolták, Indonéziában, Brazíliában, Bolíviában és Ausztráliában, de számos magasabb földrajzi szélességen található területeken (Szibéria, Alaszka) is átlag feletti volt a tűzesetek száma. Az Északi-sarkvidék egyes területein is előfordultak tüzek, ami kifejezetten extrém esetnek számítanak.

Tekintettel arra, hogy az üvegházhatású gázok szintje folyamatosan növekszik, valószínűleg ezek a rekordok egyre gyakrabban, egyre rövidebb idő alatt fognak megdőlni, ezzel pedig komoly változásokat hozva a Föld különböző éghajlati öveire.

lead kép: cubasi.com