Méghogy a szennyvíz nem jó semmire - erdők nőnek a nyomán!

A klímakatasztrófa az elsivatagosodás egyik mozgatórugója, ami az emberiségnek, de főleg Afrikának hatalmas gondokat okoz. Ennek megállításárajöttlétre a Nagy Zöld Fal program, mely aSzáhel övezetet célozza, és amely sokeresebb, mint gondolták.

Elsivatagosodás

Mindenképpen érdemes tisztázni a fogalmat, mivel nem arról van szó, amit sokan gondolnak. Az elsivatagosodás nem azt jelenti, hogy egy terület, melyen eredetileg növények voltak, ripsz-ropsz homoktengerré válik. Ez a kifejezés azt takarja, amikor egy termőterület a szárazság következtében már nem alkalmas arra, hogy növényeket termesszenek rajta. Nyilván a vége a dolognak az a bizonyos homoktenger, de ez azért egy hosszabbfolyamat.

kép: en.wikipedia.org

A Nagy Zöld Fal célja éppen az, hogy ezt az elsivatagosodási folyamatot megállítsa, méghozzá úgy, hogy zöld területeket telepítenek a sivatag szélén. Ennek hatása több oldalon is megmutatkozik. Egyrészt munkahelyeket teremet, hiszen az erdősítés kézi erővel történik, másrészt a nagy erdőségek létrehozása hatással van a felhőképződésre is. ASzáhel-övezet éves csapadékmennyisége 200-800 mm, ami nem olyan kevés, a gond inkább az, hogy az eloszlása nagyon egyenlőtlen, tulajdonképpen csupán egy - két hónapban esik az eső.

Erdő az embertől

Az erdőségek telepítése egy dolog, azokat azonban fenn is kell tartani, ami viszont már bonyolult feladat, az esőre ebben az esetben nem lehet támaszkodni, hiszen akkor erősen sziszifuszi munkát végeznének az emberek. Marad hát az öntözés, amihez azonban az értékes vizet kellene elhasználni, amiből a kontinensen sok helyen már akkora a hiány, hogy a metropoliszokat is érinti, nem csak a kis falvakat, melyek egyetlen kútból oldják meg vízigényüket.

kép: theconversation.com

Egyiptomban,Iszmáilija közelében fekszik egy erdőség, amiben az öntözés kérdését nagyon elegánsan oldották meg. Ehhez ugyanis a város 400 000 lakója által éves szinten termelt több millió liter szennyvizet használják. Először egy tisztítási folyamat során mikroorganizmusokra bízzák a toxikus anyagok eltávolítását. A visszamaradó víz azonban még így is kiemelten gazdag nitrogénben és foszforban, mely a nővényeknek kifejezetten hasznos, gyors növekedést eredményez. a vizet csőrendszeren keresztül juttatják el a most 2 négyzetkilométeres erdőhöz, mely így szépen gyarapszik. A megoldás jó, csak költséges, és a folyamatos öntözéshez az igazán nagy városok szennyvizére is szükség lenne. Ha ez megoldható, akkor a Nagy Zöld Fal gond nélkül terjeszkedhetne, visszaszorítva a sivatagot.

lead kép: unccd.int