Kíváncsi rá, milyen lesz a Föld, ha nem vagyunk képesek megálljt parancsolni a klímakatasztrófának?

Kipusztulunk? A közeljövőben még biztosan nem, de az életünk gyökeresen megváltozik, és bizony ennek nem fogunk örülni, mert ezek a változások bizony kicsit sempozitívak.

Ember és a víz

Az ember léte erősen kötődik a vízhez, de inkább az édesvízhez, semmit a sóshoz. Azonban a felmelegedés hatással van a tengerek szintjére is. A melegben ugyanis a folyadék kitágul, így már 2100-ra 1,1 méteres emelkedéssel lehet számolni abban az esetben, ha a kibocsátás a jelenlegi szinten marad. Már most is 16 centis emelkedésen vagyunk túl, de ez az 1.1 méter drasztikus változásokat hoz a térképekben is, főleg Európában. A legnagyobb vesztes az öreg kontinens esetében Málta lesz, mely szárazföldi területeinek 12%-ától vehet érzékeny búcsút, de Görögország is lemondhat 3.5%-ról. A csendes-óceáni szigetvilágon több terület is teljesen eltűnik majd a víz alatt.

kép:greentechmedia.com

Aki arra számított, hogy Hollandia eltűnik, az tévedett, mert a fejlett technológia ezt megakadályozza. A víz ugyan nem tör be, de az óceánok emelkednek, beszivárognak majd a part menti talajvizekbe. Ez egyrészt tönkre teszi a vízkészletet - ez pedig Hollandiában drasztikus méreteket fog ölteni - másrészt a part menti termőtalajok jelentős szikesedésével is jár.

Savasodás és meteorológia

A vízszint emelkedése mellett számolni kell azzal is, hogy az óceánok hatalmas mennyiségben nyelnek el co2-t. Ez természetes folyamat, de a túl sok levegőbe pumpált szén-dioxid túl sok elnyelést is eredményez minek következtében a vízelsavasodik, a felső méterekben az oxigén mennyisége 80%-kal csökken, ami az élővilág jelentős csökkenésével - így a halászat mintegy 24%-os visszaesésével - jár majd.

A melegtől olvadnak a gleccserek, a hófödte hegyek is elvesztik fehér sapkáikat. Ez kezdetben az általuk táplált nagy folyók esetében (Európában például a Duna, a Rajna, vagy aPo) téli jelentős áradásokkal jár majd, ezután pedig jelentősen fokozódik az aszály, és a folyók szintje is leapad, hiszen nem lesz utánpótlás a víznek.

kép:theguardian.com

Az állandóan fagyott talaj felenged, ami alapvetően még jó is lehetne, hiszen termőföldhöz jutunk, de cserébe a század végére a pesszimista becslések szerint több száz milliárd tonna co2-t és metánt enged a légkörbe, ami azt tekintve, hogy az emberiség éves co2 kibocsátása 11 milliárd tonna körül mozog, brutálisan nagy szám.

És hogy miből gondolják a tudósok, hogy ez így lesz? Az ENSZ legújabb jelentésében világítanak rá ezekre a tényekre, melyek nem légből kapott, a Hollywood-i katasztrófafilmekből gyorsan kiollózott képek, hanem 7000 tanulmány és 104 szakember összesített következtetései, melynek tartalmát 195 ország egyöntetűen elfogadja.

lead kép:upworthy.com