Energia vagy étel - ez a kérdés, válasszatok...

Tiszta energiára van szükségünk ahhoz, hogy elkerülhessük a klímaváltozást. A tiszta energia termeléséhez pedig napelemekre is szükségünk van. Ezzel azonban az ellenzőknek van egy kis gondja. Jelesül az, hogy a napelemeket a földre kell telepíteni, amivel viszont értékes termőterületeket veszünk el. Persze nem miden napelem kerül termőterületre, de a zöme mindenképpen.

Áram vagy étel?

Adódik tehát a kérdés: az emberiségnek választania kell az étkezés és az energiatermelés között?

Nem egészen, ahogyan az egy Konstanzi-tó közelében lefolytatott kísérletből is kiderül. A lényege a próbának az volt, hogy megtudják, mekkora hatást gyakorol a napelemek árnyékolása az alattuk elvetetett terményekre.

kép:sciencemag.org

Ennek érdekében a területet három részre osztották: az egyiken 5 méteres konzolokra telepítettek napelemeket, majd az alattuk lévő területet bevetették burgonyával, búzával, lóherével és zellerrel. A mellette lévő ugyan akkora területen szintén ezeket a növényeket vetették el, de nem került feléjük napelem, míg a harmadik, utolsó azonos méretű területre kizárólag a napelemek lettek telepítve. Az eredmény azonban meglepte még a szakembereket is.

Jelentős profit

A haszon azon a területen, ahol a növények és a napelemek együtt voltak jelen egy év múlva 160 százalékos lett ahhoz képest, ahol csak az egyik, vagy csak a másik volt megtalálható két év távlatából, 2018-ra pedig 186 százalékos. A napelemek termelése alacsonyabb lett valamivel a bevetett területek felett, hiszen itt nem érhettek össze a panelek, hogy a növénytakaró megfelelő mennyiségben kapjon fényt.

A növények közül egyedül a lóhere nem tolerálta olyan jól az árnyékolást, annak hozama a referenciaterülethez képes 8%-kal lett kevesebb. Ellenben a búza 3%-kal, a zeller 12%-kal, míg a burgonya 60%-kal lett több, mint a referenciaterületen.

kép:amppob.com

A lóhere visszaesése nem volt meglepő, hiszen ennek a növénynek nagyobb a fényigénye, de azok a gazdák, akik hasonló növényekkel dolgoznak, a visszaeséshez hozzá kell számolják a megtermelt elektromosság hasznát is. Ezt ugyanis a rendszerbe is vissza lehet táplálni, valamint ideális esetben az elektromos mezőgazdasági eszközök üzemeltetése tökéletesen megoldható belőle. Vagyis a gazda megtakarítja az üzemanyag árát, az épületek rezsiének több, mint feléről már nem is beszélve.

A kísérlet megmutatta, hogy a napelemek nem csak energiát képesek adni, hanem helyet sem foglalnak, ahogyan ellenzőik állítják, hiszen alattuk is burjánzik az élet, nő a hozam, vagyis megint egy olyan megoldással állunk szemben, amivel mindenki nyer.

lead kép:briosolarenergy.com