Tó állt ott, most kőhalom...

A klímaváltozás egyik korai jelzője az Aral-tó, mely egykor a világ 4. leghatalmasabb tava volt. Mára mérete tizedére zsugorodott, és ha nem teszünk valamit, akkor teljesen el is fog tűnni.

Katasztrófa

Az Aral-tó eltűnése nem csak azért katasztrofális, mert egy igen nagy történelmi jelentőséggel bíró területet veszítene el az emberiség. Az itteni ökoszisztéma számára is végzetes lenne, a helyi emberekről már nem is beszélve. A tó visszahúzódása így is elképesztő terheket ró a környező településekre.

kép:historiafiloymas.blogspot.com

Erre jó példa Moynaq városa Üzbegisztánban. Ez a település egykor virágzó kikötővárosvolt, mára azonban a part kilométerekre távolodott tőle, amit a város képtelen volt követni. A visszamaradt sós pusztaság ráadásul további gondokat okoz. Egyrészt műtrágyával és növényvédő szerekkel szennyezték be az egykori medret, másrészt pedig mindez por formájában a szél szárnyán eléri a várost, és a közeli mezőket is, tönkretéve azokat, valamint egészségügyi gondokat okozva.

A tó eltűnése nem csak gazdasági károkat okozott. A vízfelület visszahúzódása megváltoztatta a klímát is. az itteni telek sokkal hidegebbek, míg a nyarak sokkal forróbbak lettek, az aszály mindennapos jelenség, mely a tómederből felszálló por kapcsán csak tovább súlyosbítja a helyzetet.

Elsivatagosodás ellen

Az Aral-tó remekül demonstrálja, milyen jövő elé néz szinte minden egyes tó a világon, a klíma folyamatos melegedésével, és azt is megmutatja, milyen helyzetre kell felkészülnie az emberiségnek. Szerencsére azonban a helyi fiatalok nem adják olyan könnyen magukat, és állami támogatással kívánnak tenni azért, hogy visszahozzák a tavat az életükbe.

kép:americansecurityproject.org

Az elsivatagosodás ellenszerét mind jól ismerjük, csak valahogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla. Ahhoz, hogy egy adott területen több eső essen, sokkal több párolgásra van szükség. ezt pedig a növényzet képes biztosítani, vagyis a tavat akkor lehet visszaédesgetni az életbe, ha megfelelő mennyiségben ültetnek fákat, és hagyják a természetet regenerálódni.

Az üzbég kormány és az egyetemisták azonban egy lépéssel tovább is mennek. Nem csak egyszerűen fákat, hanem gyümölcsfákat telepítenek, melyeknél az eredmény érdekében valószínűleg alkalmazzák azt a nemrégiben napvilágot látott eredményt, mely szerint a vadvirágos „gazos” gyümölcsösök termésátlaga és minősége is magasabb, mint a pusztára tisztított aljú társaiké. Így pedig élelmet termelnek, javítják a helyi klímát, és nem utolsó sorban a növények mellett a rovaroknak, velük pedig más állatoknak is élőhelyet teremtenek, ráadásul így a tavat is visszakaphatják.

lead kép:nuratau.com