Tartósan maradhat a szmog a klímaváltozás miatt

A légszennyezettség egy olyan mumus, mellyel a klímaváltozás kapcsán is egyre többször találkozunk. De mint minden mumus, ez is zárt fülekkel, és nemtörődömséggel szembesül, ami óriási hiba. A légszennyezettség ugyanis nem csak azt jelenti, hogy koszos lesz a házak fala…

A mumus

Ma már szinte nincs is olyan nagyváros, de még kisebb is csak elvétve, ahol ne találkozhattak volna a lakók a légszennyezettség problémájával. Olvashatjuk, hogy ki és hogyan próbál küzdeni ellene, láthatjuk a képeket, ahogyan Pekingben az emberek már csak szájmaszkkal mennek ki az utcára, de ezek valahogy messziek. Azt is halljuk, hogy Budapest levegője milyen, de ez sem igazán rendíti meg az embert, hiszen ha kimegy az utcára, nem látja, nem igazán érzékeli, miről is van szó.

kép:britannica.com

Talán ez is közrejátszik abban, hogy napjainkra a légszennyezettség szedi a legtöbb halálos áldozatot a világon. Gondolhatnánk, hogy ez nem igaz, hiszen a szív és érrendszeri problémák állnak az élen, de ezek kialakulásában is vastagon benne van a levegő minősége. Így a mumus, mellyel nem foglalkoztunk, lassan első számú tömeggyilkossá lépett elő.

Haragja csak nő

Minden esetben, amikor a levegő minősége megközelíti az egészségre ártalmas határt, vagy el is hagyja azt, a meteorológusok és az ezzel foglalkozó szakemberek epekedve várják a szelet, ami kipucolja a városok mérgező levegőjét. A klímaváltozás azonban itt is változásokat hoz.

A ciklonok kialakulásának mozgatórugója, hogy az egyenlítő felől érkező meleg, és a sarkok felől érkező hideg levegő találkozik. A nyomáskülönbség miatt szél alakul ki, és ez az, amit annyira várnak a szakemberek. A gond az, hogy a sarkvidékek kétszer gyorsabban melegednek, mint más területek, vagyis igen gyorsan csökken az a bizonyos nyomáskülönbség. Ez pedig ritkább, és gyengébb szeleket eredményez, ami nem csak a tartós hőhullámoknak kedvez, hanem a szmog gyilkos hatásainak is, hiszen semmi nem fújja ki azt a városokból.

kép:rd.com

Elsőre talán ellentmondásosnak tűnik a fenti információ, hiszen mindenhol azt olvassuk, hogy a viharok ereje egyre nő. A kettő azonban nem, hogy nem zárja ki egymást, hanem összecseng. A ritkább és kisebb szelek nem viszik el a meleg és hideg levegő találkozásánál keletkező energia teljes hányadát. Így az halmozódik, és a párával kiegészülve heves, tomboló viharokban robban ki, melyek néhány óra alatt hoznak annyi csapadékot, ami máskor akár hónapok alatt esik. Ilyenkor jön az erős szél is, mely ugyan kipucolja a város levegőjét, de pusztítást hagy maga mögött, amerre csak jár.

lead kép:medium.com