Mennyire fontos az erdő?

Most egy kicsit más megközelítést alkalmazunk arra, hogy megmutassuk: mennyire fontosak az erdőségek és az érintetlen természeti területek a klímaváltozás elleni harcban. Erre remek példát mutat egy friss kutatás, mely az Amerikai kontinens gyarmatosítását helyezi más megvilágításba.

Gyarmatosítás

A Föld életciklusaiban a lehűlések és felmelegedések természetes folyamatban követik egymást. Ezt nem is igazán tudjuk befolyásolni, ám az egyes periódusok mértékét – illetve azt, melyben már hatással vagyunk a környezetünkre – igen, méghozzá sajnos igen nagy mértékben. A 16. század környékén több természeti folyamat következtében egy jelentősebb lehűlés történt, melyről a történelem is megemlékezik, így nem is meglepő a mai tudósok számára. Régóta ismertek azok az adatok, melyek a lehűlést generálták, ám tény, hogy önmagukban nem kellett volna, hogy ekkora mértékben hatással legyenek a klímára.

kép:tentive.se

Kellett lennie még valaminek, amin jelentős katalizátorként működött, és elindította a világot. Az 1500-as évek végén beköszöntő kis jégkorszak bekövetkeztének az új kutatási eredmények szerint legalább annyi köze van az emberi tevékenységhez, mint a mostani globális felmelegedés esetében. Ami pedig a folyamatot felgyorsította nem más, mint a gyarmatosítás.

Hatalmas pusztulás

A londoni University College kutatói úgy becsülik, hogy a gyarmatosítók megjelenése előtt az amerikai földrész lakossága nagyjából 60 millió fő lehetett. Ez az akkori népesség durván 10%-át tette ki. Az itteni civilizációkról tudjuk, hogy mezőgazdasággal is foglalkoztak, igen nagy területeket vontak művelés alá.

A gyarmatosítók nem mondták, hogy ne műveljék a földet, hiszen ehhez nagyon kevesen lettek volna. A bennszülöttek tömeges pusztulását okozták, és nem is önszántukból, bár tény, nem bántak velük éppen kesztyűs kézzel. A gyarmatosítók által behurcolt kórokozók a népesség 90%-át kiirtották.

kép:all-kids.us

Ez a döbbenetes mértékű pusztulás hatással volt a megművelt területekre is. Nagyjából franciaországnyi, 56 millió hektárnyi területet nem művelt meg ezek után senki, mely földeket a természet szépen visszahódított magának. Az itt kialakult erdőségek és füves területek pedig akkora mennyiségű szén – dioxidot vontak ki a levegőből, mely katalizátorként adott lökést a kis jégkorszak térhódításának. Vagyis az erdőségek igenis óriási hatással vannak a globális klímára. Nyilván napjainkban lényegesen nagyobb területekre lenne szükség, hiszen a szén-dioxid kibocsátás is nagyobb, de a lépéseket elkezdeni már most is lehet és érdemes!

lead kép:johnandkristie.com