Amazonas-medence méretű területet erdősített Kína és India

A klímaváltozás megállításának egyik igencsak hatékony fegyvere az újra erdősítés. Erre ezért is szükség van, mivel sokszor azok az országok, melyek hihetetlen természeti kincsekkel rendelkeznek, egyszerűen nem tesznek eleget azért, hogy azt meg is tudják őrizni, hanem inkább eladják.

Adunk és elveszünk

Az erdőirtás nagyban hozzájárul a globális felmelegedés problémaköréhez. A növényzet ugyanis a fotoszintézis során szén-dioxidot köt meg és oxigént bocsát ki. Ennek megfelelően alkalmas arra, hogy szinten tartsa a co2 szintjét a légkörben. Már persze abban az esetben, ha nem őrületes tempóban pumpáljuk a légkörbe a saját halálos ítéletünket úgy, hogy mindeközben annyi fát vágunk ki, amennyi éppen elénk kerül.

kép:takepart.com

Sajnos ezt láthatjuk az Amazonas mentén, a tajgákon, az esőerdőkben, szinte mindenhol. A fák hiányában pedig esélytelenek vagyunk a klímaváltozással szemben, hiszen egyelőre nem létezik jobb alternatíva arra hogy a már a levegőben lévő co2-őt kiszűrjük, mint a fák áldásos tevékenysége.

Ültessünk!

A legnagyobb légszennyezők között előkelő helyen szerepel Kína és India is. A két hatalmas állam azonban azzal is tisztában van, hogy tenniük kell az ellen, amit a fejlődésük, iparuk tett a Földdel. Ennek köszönhető, hogy elképesztő léptékű erdősítésbe kezdtek.

Ez pontosabban azt jelenti, hogy a két országban összesen, évente 5.1 millió négyzetkilométerrel lesz nagyobb az erdőségek száma. A beültetett növények száma emelkedő tendenciát mutat, mivel a program nem új keletű. Az utóbbi 20 év alatt akkora területet telepítettek vissza növényekkel, mint az Amazonas medence.

kép:mnn.com

Természetesen egyik ország sem csupa szívjóságból teszi, amit éppen tesz. Kína célja, hogy megállítsa a talajeróziót, és csökkentse a brutális méreteket öltő légszennyezettséget, mely hatalmas összegeket emészt fel, mind a takarítás, mind a z egészségügy területén. India főleg a mezőgazdaságával járul hozzá a növénytelepítésekhez, de ennek azért megvan a maga rossz oldala is. a fokozódó mezőgazdaság jelentős öntözéssel és műtrágyázással valósul meg, melyek közül egyik sem kifejezetten szerencsés. A műtrágya a nitrátok mennyiségét növeli jelentősen, ezzel pedig a folyókat is szennyezik, valamint a föld élőkultúrájára és a folyók ökoszisztémájára is erősen rányomja bélyegét. Az intenzív öntözés pedig előre láthatóan nem fenntartható rendszer, vagyis azért van még mit csiszolni a dolgokon. Kína sem dőlhet hátra, hiszen míg saját területein erdősít, addig az Orosz földeken olyan léptékű fakitermeléssel él, amit valószínűleg még a betelepítésekkel sem képes kompenzálni.

lead kép:pinterest.com