Sóssá válik az ivóvizünk

Az ivóvíz hatalmas kincs, főleg most, mikor a Föld édesvízkészlete lassan elolvad, és eggyé válik az óceánok vizével. Ilyenkor csak a folyók és tavak, illetve a talaj alatti vizek maradnak nekünk, amiket azonban szisztematikusan tönkre teszünk. A trend azt mutatja, hogy 2100-ra komoly gondban leszünk, akkor is ha inni, akkor is, ha öntözni akarunk.

Nem a vízhozam a baj

A vízhozamok a meleg hatására csökkennek, de a folyókon és tavakon nem ez az igazán nagy gond. Egy friss tanulmány rámutatott arra, hogy a folyóvizek sótartalma jelentősen megnőtt az emberi tevékenység következtében. Ez pedig katasztrofális következményekkel járhat, hiszen a sós víz sem ivásra, sem pedig öntözésre nem alkalmas. Létezik technológia a só kivonására a vízből, ám ez drága, így nem igazán alkalmazható, hiszen olyan mértékű áremelkedéssel járna, amit az emberek nem lennének képesek megfizetni.

kép:everydayhealth.com

A sótartalom növekedésében közre játszik a klímaváltozás is, ám túlnyomó többségéért az emberi tevékenységek a felelősek. Ez pedig rányomja bélyegét a kifejezetten érzékeny vízi ökoszisztémákra is, vagyis a sótartalom növekedése szerteágazó rombolást okoz.

Hogyan romboljuk a vizeket?

Mégis mi az a tevékenység, mely azt eredményezi, hogy az édesvizeink sótartalma megnő. És hogyan jön ehhez a klímaváltozás?

Az emberi tevékenységek közül az első, és legfontosabb a műtrágyák használata. Ironikus, hogy az a termék, melyet termelés növelési célzattal használunk végső soron az öntözést lehetetleníti el, vagyis rosszabb helyzetbe hoz minket, mint előtte voltunk. A műtrágya ugyanis csak részben marad meg a földben, egy része bemosódik a vizekbe, ahol sói megkezdik működésüket. Az egyre nagyobb sótartalmú folyókban egy másik reakció is megindul. A sók megjelenése ugyanis kioldja a mederben lerakódott és raktározott toxikus anyagokat is, mely tovább rontja a helyzetet.

kép:gov.sg

A jégmentesítésre használt sók sem tesznek jót vizeinknek, ezek is jelentősen járulnak hozzá a sótartalom növekedéséhez. A légszennyezés pedig közvetve okoz gondokat. A szmog ugyanis az eső kémhatását befolyásolja, savas irányba tolva azt. nem a lehulló csapadék a gond, hanem az, hogy a savas esők a talajból kioldják a sókat, melyek így a felszíni, és a felszín alatti vizekbe mosódnak bele. A tanulmány rámutat arra, hogy ha nem változtatunk a dolgok menetén, akkor 2100-ra 50%-kal is megnőhet az USA területén található folyók, tavak és felszín alatti vizek sótartalma, aminek katasztrofális következményei lehetnek.

Sajnos sem az öreg kontinensen, sem Ausztráliában nem jobb a helyzet, erre külön fel is hívja a figyelmet a tudóscsoport, akik a tanulmányt jegyzik. Vagyis mi sem ülhetünk karba tett kézzel, sajnálkozva az USA helyzetén, mivel azonos cipőben járunk.

lead kép:thecanadianencyclopedia.ca