Május 27. Hétfő, Hella

Tulajdonképpen mi az a szupercella?

null

A tudósításokban egyre gyakrabban lehet találkozni azzal a kifejezéssel, hogy szupercella. Hollywood munkájának köszönhetően, ha csak meghalljuk ezt a kifejezést, futkosni kezd a hátunkon a hideg, pedig nem is olyan ijesztő a jelenség, mint azt hinnénk, bár kétségtelenül veszélyes is lehet.

Miért éppen most?

Jó kérdés, hogy miért éppen most, vagyis mostanában lehet erről hallani, nagyanyáink miért nem beszéltek soha szupercellákról? Természetesen az egyik ok a modern elnevezés, a másik azonban éppen a globális klímaváltozás.

Ez az okozója annak, hogy az olyan jelenségek, mint a szupercellák, vagy az azokból képződőtornádók már hazánkban is felütötték a fejüket, és bizony egyre csak szaporodni fognak.

kép:theweathernetwork.com

Mi az a szupercella?

A nyári viharok kialakulása sok esetben viharláncokkal jár. Ez azt jelenti, hogy a cumulonimbus, vagyis a viharfelhők láncokat alkotva érkezik. Ezek a képződmények üllő alakúak, vagyis az alsó részük oszlopszerű, míg a tetejük kiszélesedik, és nagyjából 10-12000 méteres magasságban helyezkedik el. Különleges esetekben ez a magasság akár 18000 méter is lehet.

Az ilyen láncokban jöhetnek létre az úgynevezett fejlett zivatarfelhők, vagyis a szupercellák. Különlegességük, hogy hosszú életűek, nagyon nagy kiterjedésűek, és a tengelyük körül forognak. Veszélyessége abban rejlik, hogy a belsejében jóval nagyobb a légáramlás, mint az egyszerű viharfelhőben, nem ritkán orkán erejű széllel is számolni kell. A szupercellából rövid idő alatt akár 20-30 mm eső is hullhat, olyan áradásszerű vízmennyiséggel feltöltve a településeket, mint amilyennel a fővárosban is találkozhattunk június elején. A szupercellából sokszor jég is aláhullik, amelynek darabjai akár a 2 cm-es nagyságot is elérheti. A képződményben az elektromos aktivitás is nagy, rengeteg villámlással jár.

kép:mountainproject.com

Tornádó és szupercella?

Az ok, amiért azt mondtuk, nem olyan ijesztő, az éppen az, hogy esővel, villámmal, jégesővel és erős széllel sokszor találkozhatunk, bár ritkábban jelentkeznek egyszerre. A szupercella azonban abból a szempontból is veszélyes, hogy átalakulhat.

Abban az esetben, ha elég magasra nyúlik a teteje, 10000 méter felett a troposzféra tetején található az úgynevezett jetstream zóna, mely a heves futóáramlatok hazája. Ha a szupercella egy ilyen áramlattal találkozik, az olyan energiatöbbletet jelenthet, aminek következtében a forgás felgyorsul, és szívóhatás alakul ki. Abban az esetben, ha ez nem éri el a földet, akkor tubáról beszélhetünk, ha viszont landol, akkor létrejön a tornádó, mely hatalmas pusztításra képes. Ez már hazánkban is megtörtént, nem is egyszer, gondoljunk csak a 2008-as miskolci, illetve a Szeged – Algyő közelében pusztító forgószelekre.

lead kép:thisiscolossal.com